archive-hu.com » HU » M » MAROSFFY.HU

Total: 308

Choose link from "Titles, links and description words view":

Or switch to "Titles and links view".
  • Széllel szemben is lehet
    azt a fajtát amelyik elvileg folyékony de ebben a hidegben sűrű kocsonyává manifesztálódott Ugyanakkor a vésztartalék szaloncukor kivetette magát a zsebemből bár nem volt nagy kár érte valószínűleg olyan keményre fagyott hogy puskagolyónak alkalmasabb lehetett mint élelmiszernek Kisfilmek a versenyről a bekarikázott link a miénk Amíg az itiner az emelkedővel riogatott én inkább a lejtőtől féltem Sosem voltam kiemelkedően magabiztos síző klasszikus léccel meg kimondottan nehéz talpon maradni A dreaded descent azonban egész tolerálható volt bár kétségtelen hogy bele kellett fékezni de szerencsére ezt nem sokan látták itt eléggé szétszakadt az emelkedőtől amúgy is megtépázott mezőny Csak egy sporttárs jött hátulról ékes franciául kommunikálva hogy merről szeretne előzni majd mikor ezt sikerült neki ráfutott a kihóekézett kanyarban a jégre és mintaszerű eséssel bezúgott az erdőbe Látod látod kellett neked sietni Amikor végre egy darabban leértem az aljára a pályán először megnéztem az órát eddig 4 44 es tempó Elmegy Nyilván a szembeszél és a steig sokat visszavett de elvileg innen már gyorsabb lesz a pálya le lehet tornázni 4 30 ra az meg már egész elfogadható A Bieg Piastow kerek négypercese fel sem merült az ilyen körülmények között nekem mission impossible Elvileg még egy nagyobb emelkedő lett volna a pályában utólag a Polar görbéjén meg is találtam de hogy mikor és hol vettük fel azt nem sikerült észrevennem ami nem azt jelenti hogy annyira könnyű lett volna a hátralévő durván 25 kilométer Ellenkezőleg Sajnos a lejtő végén ismét kimentünk a rétekre és befordultunk precízen szélirányba Ahhoz képest hogy innen gyorsulást terveztem azt kellett észrevennem hogy alig tudom tartani az átlagot Hosszú és kemény melóval végre fogtam magamnak egy bolyt amint nagy nehezen felzárkóztam rájuk idejét láttam egy újabb táplálkozásnak de a jégkásává fagyott zselét alig tudtam hosszas munkával kiszopogatni a zacskójából mire meg végeztem vele az embereim elléptek megint teperhettem utánuk A táj csendben hullámzott hol kicsit fel hol kicsit le én meg egyre inkább csak az utóbbiban találtam némi kis örömöt de ott is keményen kellett hajtani szó sem volt gondtalan suhanásról A profil alapján 40 körül jött volna el az a pont hogy már tényleg csak lefelé maradt a célig így amikor 12 nél nekiestünk egy jókora lejtőnek azt hittem végre itt a pillanat De nem A lejtő rövid időre ijesztően gyorssá vált de ez csak arra volt jó hogy szétszakadjon a társaság utána újabb falu következett újabb dombokkal Már bőven az utolsó tízesben jártunk és fel nem foghattam hogy a GPS ek korában hogy létezik hogy ne tudjanak egy valódi profilt készíteni amelyen ezek a nem túlzás több perces mászások is szerepelnek Kb 2 3 ilyenig türtőztettem magam utána üvöltve köszöntöttem minden újabb meglepetést de nem sokat használt A kilométerek kezdtek gyötrelmesen lassúvá válni utáltam a monoton szembeszelet a rohadt lassú pályát és úgy általában a klasszikus stílust is mert amúgy korcsolyázva már rég a célban lettem volna fele ennyi energiával Bár 8 körül már egyszer elhatároztam hogy nem frissítek többé kénytelen voltam a vége előtt három kilométerrel mégiscsak elfogadni egy teát mert kezdem látni felvillanni a

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=26 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Amundsen hozzánk képest
    edzett rajta nem mondom egy egy résztávjukba belekeveredni nem kimondottan emelte az önbizalmamat de szerencsére nagyrészt megmaradtak a stadion környékén nekik szemmel láthatóan még a teljes 4 5 km re sem volt szükségük Két nap alatt háromszor mentünk ki edzeni egyre csökkenő lelkesedéssel mert azért ez a stílus nagyon viszi az erőt ráadásul vasárnapra ismét bejött a velem járó hóesés amitől a pálya méllyé és lassúvá is vált Az egyik edzés ezek közül a szombat estébe csúszott ennek külön pikantériája volt hogy közben vadászok a közelben szitává lőttek valami szerencsétlen állatot én legalább is erre következtettem a legalább 10 15 lövésből álló sorozat hallatán Orsi ugyanakkor részeg biatlonosokra gyanakodott nem is mert besíelni a lőtérre Az esti etapot amúgy jó előre terveztük le is nyúltam hozzá Anna Kínából frissen importált nemes egyszerűséggel csak Headlamp márkanévre hallgató fejlámpáját talán ez az A nem túl biztató marketing ellenére az eszköz maga a megtestesült fotonágyú jó kétszáz méterről is kivilágította a lőlapokat az egyik szlovák edző meg kijött megnézni hogy milyen scooter mászkál a pályán Vele utána hosszasan beszélgettem a lámpáról németül angolul szlovákul kézzellábbal majd végül kiderült hogy felvidéki magyar A pálya háttérben a lőtérrel Röviden Osrblie jó hely csak bírni kell szusszal Meg kicsit monoton egy hétvégére pont elég volt többet már nem szerettem volna itt lehúzni És akkor következzen az első beszólás az egész hely olyan mint amilyen Galyatető is lehetne Egy kisebb versenypálya lőtér kiszolgáló épületek semmi extra minden kicsit avitt de minden működik Még hóágyújuk is van talán ez az egyetlen lényeges különbség mert ez itt egy völgy vízzel bővel ellátva Galyán meg a hegytetőn ez komoly de megoldható probléma lenne Aki járt mostanában Galyán annak a kettő közötti különbséget nem kell ecsetelni Aki 5 6 éve esetleg még régebben járt utoljára fent az inkább ne is menjen fel mert elkeserítő a pusztulás Mindez pedig csak és kizárólag a Síszövetség felelőssége Ők hagyták szétrohadni teljesen mindegy hogy szándékosan vagy csak sima tehetetlenségből az eredmény a magyar sísport egyetlen hazai bázisának az agóniája amely szép lassan magával fogja rántani az északi szakágat akkor meg már úgy lenne igazságos hogy a teljes Szövetséget is Pedig lehetne egy ilyen jó helyünk is mint Osrblie És miután így lendületbe jöttem odamondok a másik oldalnak is Ma hétfőn több forrásból is azt olvastam hogy a bánkúti OB remek volt sajnálhatja aki kihagyta Túl azon hogy ez a frázis bennem mindig visszatetszést kelt mert valahogy kárörvendésnek hivalkodásnak tűnik személyesen azt is megkaptam hogy a szakág támogatása miatt el kellett volna mennem Próbálom értelmezni Én évekig rengeteg munkát és lelkesedést öltem a magyar sítájfutásba Nem egyedül az akkori szakágvezetés ebben partner volt és szerintem nem voltunk eredménytelenek egy évben 5 6 verseny volt rendszeres látogatók voltunk a környező országokban illetve mindig volt csapatunk a világversenyeken is Az MTFSZ Elnöksége hálából harmadára vágta a támogatásunkat amely lényegében az az üzenet volt hogy Magyarországon nincs szükség sítájfutásra Ha nem is szívesen de tudomásul vettem és mivel öreg vagyok én már bohócnak lemondtam minden tisztségemről mellesleg a teljes

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=405 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • sífutás: Page 2
    nem is tudtuk hogy a verseny maga milyen lesz de annyi kérdőjel merült fel az elmúlt napokban hogy ahhoz képest egy 50 km es símaraton lefutása Túlélőkészlet októberig 2010 03 17 Szólj hozzá Shortlink Videóztunk egy kicsit Engadinban ezeket felteszem ide Majd milyen jó lesz nyáron ráakadni véletlenül Orsi profilból Orsi előlről Ez én vagyok skatingben Illetve klasszikusban Akkor ez most legyen inkább siker 2010 03 16 1 hozzászólás Shortlink Sokáig vívódtam magammal hogy a síszezon fő versenyének kijelölt Engadin Marathont hogy értékeljem de végül is egy rövid átmeneti depresszió után úgy döntöttem hogy elégedett leszek az eredményemmel Aztán ahogy teltek a percek órák napok a befutás után egyre jobban Edzésnek egy Országos Bajnokság 2010 03 08 1 hozzászólás Shortlink Tudom hogy nem így kéne hozzáállni de a tavalyi olyan rémes emlék hogy idén eredetileg el sem akartam indulni Hogy mégis az annak köszönhető hogy jobb dolgunk amúgy sem volt meg aztán mégiscsak az utolsó előtti síelési lehetőség a szezonban Finalndia Hiihto 2 Passion Play 2010 03 03 1 hozzászólás Shortlink Ott hagytam abba tegnap hogy azért én sem voltam teljesen tétlen az 50 kilós skatinget bevállaltam A regisztrációnál 2 30 at adtam meg várható célidőnek így az első blokkba kvalifikáltam magam igaz ehhez ellentétben a reklámmal csak ígéret kellett bizonyíték Finlandia Hiihto 1 Hello Tourist 2010 03 01 2 hozzászólás Shortlink Történt ugyanis hogy Orsi egy háromnapos Finnországi utat kapott Karácsonyra ami persze engem nem lepett meg annyira mivel én vettem neki Sőt bízva abban hogy nem mással akar menni az egyik jegyet magamra is írattam ezek után persze nem akart Pokol és menny Szlovákiában 2010 02 21 3 hozzászólás Shortlink Miután múltkor kvázi bejelentettem visszavonulásomat Honnan kérdezné Orsi maró gúnnyal ezen a hétvégén eszembe sem jutott sítájfutó OB ra menni pláne nem az előre jósolt trópusi esőben inkább

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?cat=12&paged=2 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • sífutás: Page 3
    önképzés után mégiscsak beültem az iskolapadba hogy ezúttal authentikus forrásból tudjam meg hogyan is kéne sífutni A lehetőséget a Síoktatók Magyarországi Szövetségének Második Sporteszköz Tábora szolgáltatta St Jakob ban im Walde nehogy valaki máshol Tendinitis crepitans m tibialis ant l s 2010 01 03 3 hozzászólás Shortlink Magyarán ínhüvely gyulladás az elülső lábszári izomban Elmondhatom hogy nekem már tényleg mindenem megvan mert már csak ez hiányzott A diagnózis felállításakor Karácsony előtt éppen veszett nagy olvadás volt készülőben mondta is a doktorom hogy ez az én Aki nem tudja tanítja 2009 12 21 Szólj hozzá Shortlink Senki sem mondhatja hogy nem edzek eleget a hétvégén ugyanis sikerült olyan túlterheléses izomgyulladásra szert tennem hogy ma reggel alig tudtam lemenni a lépcsőn Pedig csak sífutni voltam amely a szakirodalom szerint nem sérülés veszélyes és abból sem mentem többet mint Minden nap egy maraton 2009 12 07 1 hozzászólás Shortlink Emlékszem valamikor évtizedekkel ezelőtt Novai Gyurika vágott neki egy téli alapozásnak ezzel a jelszóval pár hétig bírta is aztán törvényszerűen belesérült Megértem én néha megkísérti az embert az a gondolat hogy edzésmunkával jelentősen befolyásolható a teljesítmény és bár mindig kiderül 90 kiló havon 2009 11 02 4 hozzászólás Shortlink Igyekszem gyorsan letörölni a kárörvendő

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?cat=12&paged=3 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Tél helyett
    él e Teljes kép a sítájfutásról szaggatott nyom térképtartó ellenőrzőpont A sportág írott történelme a 70 es évekre nyúlik vissza ekkor rendezték az első világbajnokságot Finnországban A feladat még elég távol állt a maitól de az esszenciája már akkor is megvolt egy speciálisan erre a célra kidolgozott térképpel kellett ellenőrzőpontokat sorban meglátogatni lehetőleg minél gyorsabban Azonban ez a verseny még klasszikus stílusban zajlott mivel más még akkor nem volt illetve jóval kevesebb sínyomot jelölt a térkép azokat is személyesen a rendezők fektették mai szemmel nézve tehát a tájékozódás igen egyszerűnek tűnik ugyanakkor a sízés valami elképesztően durva lehetett Pedig a mostanában divatos sűrű pókhálószerű géppel fektetett nyomhálózaton sem lebecsülendő a lécbiztonság hogy mást ne említsünk a sílécen nincs fék ha pedig a nyom szélessége nem engedi a hóekét a kanyar előtt nagyjából marad az ima Jó ennyire nem drámai a dolog de tény hogy ez a legtechnikásabb legkalandosabb sífutás tartalmú sport A korcsolyázó stílus forradalma ide is hamar betört a 90 es évek óta már szabadstílusban rendezik a versenyeket elvétve akad egy egy renegát aki klasszikus léccel próbálkozik ami elsőre jó ötletnek tűnhet hiszen szűk nyomban is lehet vele felfelé menni de a statisztika mégis azt hozza ki hogy ez nem kárpótol a veszteségekért a bizonytalanságért a hosszabb léc okozta kényelmetlenségért illetve általában azért mert a klasszikus stílus lassabb Nincs mese meg kell tanulni a skatinget Méghozzá nagyon jól Ezen kívül nem kell hozzá más mint egy térképtartó amit a sífutók csak úgy jellemeznek hogy hasbaszúrnak egy asztallal elsőre kétségtelenül furcsa lehet de igazából egyáltalán nem zavaró viszont rengeteget segít a térkép kezelésekor Van az úgy hogy nem sikerül megállni A sítájfutás különlegessége még hogy a pálya szinte teljes egészében mesterséges hiszen a nyomokat tiszta erdőben egy mezőn vagy a Skandináviában nagy népszerűségnek örvendő mocsarakban bárhova lehet húzni de szélsőséges esetben akár egy befagyott tavon is lehet értelmes pályát csinálni a nyomhálózat komplexitásának szinte csak a pályakitűző fantáziája szab határt Jön a vonat Váltóverseny Svájcban A jellemző megoldás mégsem a zöldmezős beruházás szokott lenni inkább ráépítik a versenyt egy profi sífutó pályarendszerre amelynek széles ratrakolt nyomai adják a három nyomtípus közül a legkellemesebbet az ún folytonos nyomot az elnevezés a térképi jelölésre utal Ezek teljes komfortot biztosítanak a korcsolyázó technikához szélesek és lejártak pont mint amiről egy sífutó álmodik De önmagában kevés és talán unalmas is lenne itt jön a képbe a hószán a sítájfutás legfontosabb rendezői kelléke amivel méter széles ún szaggatott nyomokat húznak a pályarendszeren keresztül kasul Ennek szélessége pontosabban inkább keskenysége már erősen behatárolja a korcsolyázást ellépni szinte csak a siitonenben lehet képzelhető mekkora öröm ez egy felfelében nincs más megoldás erősnek kell lenni karban És akkor még ott van a legócskább pöttyözött nyom amit emberi erővel léccel fektetnek esetleg simán gyalog A három aránya erősen változó tud lenni de nagy átlagban a középső kategóriát használják a legtöbbet valamivel kevesebbet az elsőből és szerencsére elenyésző a harmadik Ez az arányt világversenyeken illik is előre megadni Svédországban mondjuk 20 79 1 Oroszországban akár 10 90 0 is lehet

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=1600 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Történelmi sikereink
    csalt az arcomra így ők kihullottak a 8 helyről mi pedig előre jöttünk a 18 ra amit Ági meg is tartott Hoztuk tehát a kötelező programot plusz a Lottón nyertünk még hozzá két helyet mert a buleszokon kívül mint utólag kiderült az olaszok sem bírták a sok térképcserével járó stresszt így végül a 17 en állapodtunk meg sőt egy pillanatra voltunk 16 ok is de a japánokat aztán visszatették az élők közé Ez tehát Magyarország első és ezért értelemszerűen az eddigi legjobb sprint váltó helyezése nem mondom hogy lehetetlen lesz felülmúlni de én elégedett voltam magunkkal képességeinken belül jót jöttünk az én egy perc hibámon meg nem múlt semmi Váltásra várva Azért a délutáni örömsízésen hamar kiderült hogy három nap összesen öt VB rajtja nem múlt el nyomtalanul lézengtem mint az őszi légy és nem volt ez másképp pénteken sem amikor a pihenőnapon kimentem Orsival egy hosszú de könnyű klasszikus túrára Ebből végül rongyos 20 km lett mert a napok óta kitartóan szakadó hó addigra összehozott friss 30 centit amiben gép még nem is csinált nyomot egy ideig mentünk azon amit az előttünk menők húztak gyalogszerrel de miután mindenkit kielőztünk és szemtől szemben álltunk az érintetlen fagyos hómezővel inkább a megfutamodást választottuk Még így is lemerültem hiába volt betárazva egy liter tea egy banán meg egy csomó datolya be kellett ismernem hogy már megint túlvállaltam magam Teljesen jogos lett szombatra egy pihenő ha már a hosszútávon való indulás megtisztelő lehetőségét átadtam a frissen érkezetteknek Pelyhe Dani illetve Momo de VB ide vagy oda nem volt szívem beáldozni egy teljes napot úgyhogy csak nekiindultunk egy újabb klasszikus túrának és ami nem sikerült előző nap az végre most összejött frissen húzott nyomokon helyi viszonylatban egész decens időben gyönyörű tájon bóklászhattunk majd 4 órán keresztül Akit egyszer erre fúj a szél télen ki ne hagyja a Funäsdalent Bruksvallarnával összekötő síutat az egyik legszebb amit valaha láttam hozzá olyan poétikus nagy pelyhű hó esett éppen mint amit az ovisok rajzolnak a Mikulás mellé Miközben mi élvezkedtünk csapataink azért harcban álltak nem is akárhogy Ági beállította élete eddigi legjobbját 24 lett a hosszútávon méghozzá kiváló idővel 123 illetve Pelyhe Dani is kalaplengetésre méltó 48 helyet illetve 137 ot futott ami persze neki a legjobb sítájfutó VB eredménye miként Momonak is a 60 hely illetve Ildinek a 34 Válogatott arcképcsarnok Ki kicsoda Szombat este sajnálattal állapítottam meg hogy közeleg a kiküldetés vége már csak a váltó maradt A váltó ami sosem szokott sikerülni Nem tudom miért talán csak a pozitív hozzáállás hiányzik de mi magunk sem szoktunk hinni benne általában mellékes marad senki sem erre készül a versenyhét végén kiáll az a három ember aki a legkevésbé fáradt de igazából már lélekben mindenki otthon van vagy a banketten Bizonyos szempontból nehezebb dolgunk volt mint a sprint váltó esetében mert kevesebb számunkra is verhető csapat állt ki A kirgizek eleve nem voltak hárman ráadásul már haza is mentek Új Zéland és Canada is csak egy első futót tudott delegálni így csak 20 teljes váltó jött össze amelyek

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=391 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Fúj a szél, hajamba hull a hó
    be annyian amiben talán némi szerepe lehetett a két perces indításnak és annak is hogy 12 rajtolóként a fű mezőny vett körül A mögöttem induló litvánt a 4 ig tartottam ugyanekkor sikerült befognom az előttem menő németet úgyhogy eddig egy egy És hibám is csak pár mp volt a 3 nál mert ismeretlen okból célba vettem a térképen túl elterülő hegyoldalt de ezt a ligetesbe kiérve szerencsére hamar revideáltam A négyesre volt először alkalmam átgondolni az életemet majd az 5 re jött el az első vitatható megoldás Tipikus esete annak amikor a lepra és a kolera közül kell választani lehetett volna felfelé kezdeni mindjárt a kifutáskor majd hosszú szenvedés után kényelmesen lecsorogni a pontra illetve volt az amit én csináltam hogy az ember ellazázik a pont alá és ott fogja a fejét hogy akkor most hogy jut oda fel A pont alatti hómezőhöz felfelében nem volt bizodalmam egy jókora hegyesszöggel gályáztam fel helyette de lefelé már bevállaltam az átvágást ami meglepő módon működött is azaz sehol nem szakadtam be a hóba és a fenyőfákat is nagyrészt sikerült kikerülnöm Ez a siker annyira megrészegített hogy még ugyanebben az átmenetben elhelyeztem a legnagyobb hibámat Ahelyett hogy az eredeti tervnek megfelelően kimentem volna szintben a scooter nyomra elindultam lefelé egy kisnyomon mondván hogy ráérek átmenni később akárhol A sok akárhol közül biztos kézzel választottam ki az egyetlent amely szintet is tartalmazott de nem ez volt a fő probléma hanem hogy ez egy olyan útvillába vezetett ami nem volt meg a valóságban Egy ideig kétségbeesetten néztem a tájat hátha valami nyomra vezet a szó szoros értelmében aztán találomra elindultam valamerre majd egy kiadós kanyar után sikerült lezúgnom a sífutó pályára amit legalább a szélére húzott diagonál nyomról fel lehetett ismerni Itt mindjárt estem egy embereset mert kanyarodáskor kisodródtam a pálya szélén a puha hóba ez persze nem tartott semmit de annyira nem hogy vagy fél percig fetrengtem a hátamon mire sikerült elérni a szilárd talajt és ismét lábra állni Ezzel még nem is oldódott meg minden hátra volt még a pozíció azonosítása Jól sejtve hogy hol lehetek el is indultam felfelé de azt az átok scooter nyomot amit fent nem találtam meg most sem sikerült észrevenni így a kocsiút fogott meg jóval a ponton túl Viszont innen már a profik hidegvérével robogtam a pontra éppen csak több perc hiba után és teljesen rossz irányból Kicsit vigasztalt csak hogy itt a 8 perccel előttem induló brit ácsorgott éppen de szemmel láthatóan nem volt partner miképp a két ezúttal békés és főleg hiba nélküli átmenettel később rámfutó lett sem aki megtévesztésből svéd egyen mezben nyomta mert ő meg szimplán olyan bénán ment a 10 re hogy azt még én is észre vettem és ellenállva a kék ruha vonzásának inkább megfogtam a pontot nélküle A 11 re menet ismét át kellett volna menni azon a területen amelyen már korábban sem sikerült így preemergens védekezésként inkább önként mentem le az első adandó alkalommal a sífutó pályára ahol ezúttal revansot vettem a gonosz kanyaron és simán bevettem de aztán

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=390 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • De hol vannak a fantasztikus muffok?
    elkéste az első 20 percét mivel az utolsó pillanatban előre hozták fél órával így éppen egy röpke negyed óra borzadással megúsztuk az egészet levonva a következtetést hogy ha ezzel a VB vel akarja valaki bejuttatni a sportágat az Olimpiára az nagyon el van tévedve Én igazán lelkes híve vagyok a sítájfutásnak de ha nekem kéne kimondani a verdiktet csak egy gúnyos mosolyra futná Az eddig vázolt körítéshez méltó volt még a vaxterem is amely egy kifejezetten ijesztő lerobbant szürke épületben kapott helyet kerestem rajta a táblát hogy valaha megkapta volna a Svédország legrondább épülete címet de úgy látszik már az is leesett Ha nem havas táj vette volna körül kapásból rámondom hogy ez a kolmói bányász egykori társasüdülője ahova 1989 óta nem utaltak be senkit Ennyi negatívummal eltelve mentünk ki a terepbemutatóra amely közvetlenül a szellemkastély melletti üdülőterület rejtegetett Itt egyértelmű lett hogy amit sejtettünk az a véres valóság az idei szezon kizárólag Skalkára korlátozódó felkészülési versenyei köszönőviszonyban sincsenek a várható feladattal Kizárólag vékony nyomokat kaptunk mellette pedig méter feletti laza havat az átvágás tehát az öngyilkossággal volt egyenlő de a nyomokban haladni sem volt egyszerű mert ott is süllyedt a bot A nyomok humorosabb része lejtett is nem kevéssé ez semelyik irányban nem volt öröm az egyik ponton sikerült mindjárt leamortizálnunk a csapatot pedig csak pár fényképet szerettem volna készíteni de háromból három kísérlet is eséssel végződött Ati ráadásul megpróbálta lekaratézni azt a csenevész nyírfát ami mögött megbújtam jókora véres sebet ejtve ezzel a lábára A fa viszont állta a rohamot Ez a pont remek tesztje volt az érintés nélküli EMIT rendszernek is amely elvileg bármilyen sebességű elhaladásnál tud reagálni feltéve hogy 50 centin belül van az ember keze a fej fölé lógatott bójához képest ez különösen alacsonyabb növésű lányok esetében volt érdekes kihívás de én is sikerrel zúgtam el a pont alatt úgy hogy esélyem se volt az elektronikával kapcsolatba lépni Ettől eltekintve a laposabb részeken még élvezni is lehetett a terepen való egerészést jól elszórakoztunk a napsütésben készítettünk egy csomó felvételt egymásról mintegy megérezve hogy egy ideig ez az utolsó alkalom másnap se az időjárás se a verseny nem tette lehetővé az értelmes fotózást Egy daliásabb kép És az ellensúlya A sprint a szomszéd terepen zajlott lényegében ugyanilyen terepen Olyan hózáporban sikerült rajtolnom hogy mire betettem a térképet a tartóba söpörhettem is le róla a havat Az előzetes információ 80 vékony nyomot jósolt ehhez képest rögtön az egyesre jó 500 méter normál vastag nyom fogadott igaz vigasztalan mászás formájában Hiba és különösebb gond nélkül meg is érkeztem az elsőre ahol mindjárt hátba is vert az egy perccel mögöttem induló amúgy nem kimondottan nagy névnek számító német srác A kettesre ugyan másfelé indultunk de még láttam a hátát a pont előtt amellyel el is értük a pálya csúcspontját Meg kell mondjam én már itt elátkoztam a percet amikor eszembe jutott ide eljönni mert a vékony nyomokon való felfelé vonaglás mindenre hasonlított csak versenyszerű testmozgásra nem Én nem tudom ezt mások hogy csinálják nekik nem szakad be a hó

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=389 (2016-04-27)
    Open archived version from archive



  •