archive-hu.com » HU » M » MAROSFFY.HU

Total: 308

Choose link from "Titles, links and description words view":

Or switch to "Titles and links view".
  • Az idei etalon
    túlértékelt volt ide a folytonos jel ráadásul csúnyán emelkedett is egy kicsit bele is kellett tolnom szóval sokkal jobb lett volna körbenyomni a szintúton és bevállalni a mászást hátulról a pöttyözöttön Ezt ugyan ember ki nem tekerte én még lefelé is toltam bár vállalható volt de első ránézésre megijedtem tőle aztán már nem is erőltettem a dolgot Más is tolta lefelé A nyolcason aztán hallottam hogy zörög mögöttem az avar jött Radek Laciga a mezőny talán legnevesebb versenyzője melleseg egy Bin Laden Look Alike Contest nagy esélyese Négy percet hozott rajtam eddig ami tekintve hogy mindenféle érmei vannak VB EB kről szerintem elviselhető A felfelében tisztelettudóan előre engedtem de kiderült hogy semmivel sem gyorsabb nálam különösebb küzködés nélkül simán bírtam vele a tempót a szintútig Éppen el is határoztam hogy akkor már el nem eresztem de elindultunk síkon fölváltottam nagytányérra és És megállt a hajtókar Miafasz Letettem középre ment Vissza nagyra megint megállt Érthetetlen Közben Bin Laden elég messze elhúzott úgyhogy gyorsan átgondolva a lehetőségeimet inkább a szerelés mellett döntöttem mert nem nagyon kívántam középtányéron befejezni a versenyt Hiába nézegettem azonban arra sem bírtam rájönni hogy mitől áll be a hajtómű így vagy fél perc meddő tökölés után mégiscsak maradt a középtányér pörgetése Mentem tovább de akkor meg annyira kizökkenve hogy hirtelen azt vettem észre fogalmam sincs pontosan hol járok A nagy meglepetés akkor ért amikor átbuktam egy gerincen és tőlem jobbra egy völgy jelent meg Ahhoz képest hogy a pontig végig jobbra egy hegynek kéne lenni ez legalább is elgondolkodtatott Újabb fél perc álldogállás következett mire fel tudtam fogni mi történt túlfutottam a kissé nehezen észrevehető elágazáson és már a pont mögött vagyok Némi hitetlenkedéssel indultam neki a steignek igazából csak akkor nyugodtam meg amikor ott tényleg találtam egy pontot Ennyit tehát arról hogy én ma elmegyek a nagy névvel alig hogy ezt elhatároztam máris beruháztam jó két perc hibát Ráadásul középtányéron nem volt túl hatékony a lejtő sem Itt megfogtam Bencét de nem nagyon akart velem jönni majd egy hátraarccal nekimentünk ugyanannak az ösvénynek ez nem volt éppen veszélytelen erősen reménykedtem hogy senki nem jön szembe pont akkor olyan tempóban ahogy én tettem pár perce Másik baj az volt itt meg a kistényérra váltás nem ment így elöl egy fokozatban kellett végigszívóznom a mászást majd tulajdonképpen az egész hátralévő szakaszt a célig mert több időt nem kívántam szerelésre áldozni a versenyből Szerencsére már nem sok maradt az is nagyrészt lefelé ahol ugyan kicsit visszafogott hogy nem tudtam ráhajtani de csak gravitációval is egész szépen lehetett haladni A pechsorozat azért nem maradt nyom nélkül Bin Laden további majdnem 5 percet vert rám a pálya utolsó harmadán mivel ő nyerte a napot is ez összesen közel 9 percet jelentett Kicsit sok középtávon de ez nem izgatott fel mert éreztem hogy ez a verseny nem annyira rajtam múlott mint a technikán A diagnózis egyébként annyi volt hogy valamitől elfodult az első váltó így nagytányéron beleért a hajtókarba kicsire meg simán nem tette le a láncot Egy imbuszkulccsal másodpercek alatt orvosoltam miután

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=40 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Archive for 2011: Page 2
    pedig az volt később meg úgy hozzászoktunk az őszi esőkhöz hogy A mi Dunánk 1 2011 08 02 2 hozzászólás Shortlink Tartozom egy bejegyzéssel már hetek óta és mivel ilyen távlatban az élmények már elhalványodnak ez soha nem is lesz olyan mintha on the fly írtam volna csak amolyan tényszerű napló just for the record Ami persze nem jelenti azt hogy családi Duna menti Van még hova fonnyadni 2011 07 26 Szólj hozzá Shortlink Ismét megnyertük a 24 órást igen így szerényen in medias res Mármint kategórián belül ez némileg enyhít az önfényezést ha pedig hozzáteszem hogy a legöregebb hobbisták között arattunk ahol összesen hat csapat indult abból is az egyik a rendezőké akik Földhözragadt lennék 2011 07 18 5 hozzászólás Shortlink Úgy emlékszem gimnazista korom óta foglalkoztat a szabadesés gondolata akkor a mostanra Szent Imrévé vált József Attila negyedik emeletének ablakában üldögéltünk szünetekben alattunk a Villányi út és vagy 20 méter mélység Nem taszított minden szuicid gondolat nélkül dacára még a Hogyan nem lettem dobogós Plzenben 2 2011 07 08 2 hozzászólás Shortlink Az első részt ott hagytam abba hogy némi ingadozás után a negyedik helyig kapaszkodtam fel a Plzeni Ötnapos két etapja után így újraéledni látszott az a remény hogy dobogón végezzek feltéve hogy találok száraz gatyát a harmadik nap előtt mivel Hogyan nem lettem dobogós Plzenben 1 2011 07 07 2 hozzászólás Shortlink Miután múlt héten elteltem sikerrel némi joggal érezhettem úgy hogy a sportág legpatinásabb versenyén is labdába rúghatok ha nem is elitben de legalább a mostanra már házi szabvánnyá vált A ban Gondoltam ezt annak ellenére hogy továbbra sem sikerült kiismernem a Tömény versenyélmény 2011 06 29 2 hozzászólás Shortlink Tavaly bejött idén pedig egyenesen kihagyhatatlan lett a Cseh Váltóbajnokság ha már az a megtiszteltetés ért hogy kezem közé adták a válogatottat hiszen közel s

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?m=2011&paged=2 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Archive for 2011: Page 4
    Shortlink Kedves nézőink Mai tudományos rovatunkban a déj vu jelenségről beszélgetünk Kedves nézőink Mai tudományos rovatunkban a déj vu jelenségről beszélgetünk A déj vu az a jelenség amikor az ember sítájfutás közben úgy érzi hogy már megint ugyanazt a pályát kell Diszkont maraton extra szenvedéssel 2011 02 07 6 hozzászólás Shortlink Erre a versenyre talán eljutni a legnehezebb állapítottuk meg kifelé menet pedig akkor még nem is tudtuk hogy a verseny maga milyen lesz de annyi kérdőjel merült fel az elmúlt napokban hogy ahhoz képest egy 50 km es símaraton lefutása Teremben tekerni milyen már 2011 01 26 11 hozzászólás Shortlink Elöljáróban be kell ismernem hogy nem vagyok a teremsportok híve pláne olyan esetben ha az adott sportágat eredetileg kint kéne űzni mindig borzadva néztem az A1 kirakatában a szalagon kocogókat és valószínűleg ők is így tekintettek rám ellenirányban amikor megláttak 40 év a csavargyárban 2011 01 16 2 hozzászólás Shortlink Na ez a szopás Jutott eszembe többször is főleg a szombati középtávnak csúfolt ultrán amelynek már a térképétől is hideglelést kaptak a gyengébb idegzetűek Vagy röhögőgörcsöt Pedig olyan szépen indult ez a szezon december eleje óta kisebb nagyobb megszakításokkal lehetett sízni Hó van már a tavalyi 2011 01 03

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?m=2011&paged=4 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Extrém hegyi túra 900 méteren
    Bélapátfalváról jöttek fel Fél órával előttünk futottak be azt kell mondjam hogy pechünk volt de hát a barlangszállás már csak ilyen nincs recepció first comes first served Az erdészeti kötődést le sem tagadhatták volna talpig zöldben volt mindkettő Én akkor hűltem el kicsit mikor megláttam hogy összes felszerelésüket kétszer két liter kannásbor egy liter tömény pálinka vagy vodka ízlés szerint és egy hatalmas vagy másfél méteres fejsze képviseli meg volt velük egy rádió amelyből teljes hangerővel szólt az emerkettőpetőfi Se hálózsák se szilárd kaja szóval semmi olyan amit az ember a fagyos Bükkbe vinni szokott Szemmel láthatóan a piára bízták az este folyását és további egy óra múlva elmondhattam Benőnek hogy látod fiam az ilyet hívják merev részegnek Értelmük utolsó pislákolásával még ők is felismerték hogy mi nem erre a társaságra vágyunk és bár egyszerűek voltak mint a faék alapvetően mégis meleg szívű gyerekek érezték hogy most minket szívatnak így nagy meglepetésünkre bejelentették hogy akkor ők most elmennek Hogy hova az nem volt teljesen világos még előttük sem egyszer a Toldi kunyhóról beszéltek máskor meg azt tervezgették hogy még pont leérnek a bélapátfalvai diszkóba Mondjuk azt megnéztem volna amikor tökig havasan beállnak a forgógömb alá tolni a boogiet de mindegy is volt ugyanis Bozont az első próbálkozásával konkrétan másfél méterre tudott eltávolodni a barlangtól ott rögtön lefejelte a sziklát úgyhogy több centis véres sebbel a homlokán tért vissza Gyanítom hogy három hiányzó első foga is hasonló balesetek áldozata lehetett esetleg egy egy félresikerült sörnyitásé Volt még pár próbálkozásuk de azok még ennyi eredményre sem vezettek az egyikből visszafelé Bozont izomból nekiment a tetőgerendának de ez akkor már nem okozott érdemleges változást az ábrázatán viszont akkorát esett seggre hogy beleremegett a Cserepeskő Aztán átölelte a forró kályhacsövet amitől az kimozdult és füsttel terítette be a barlangot az est csúcspontjaként pedig rátenyerelt a vaskályha lapjára nekünk a látvány is fájdalmas volt de ő csak annyit reagált füstölgő tenyerét nézegetve hogy basszameg ez meleg Az nyilvánvaló volt hogy ők innen nem mennek sehová még itt bent is veszélyben vannak de ha sikerülne elindulniuk az egyenlő lenne az öngyilkossággal holnap a hírekben olvashatnánk a fagyhalálukról Közben a lemez elakadt a mi lesz te faszfej vedd a cuccod gyerünk induljunk hol a kabátom pia nélkül nem megyek sehova monológnál mi pedig beláttuk hogy ebből számunkra csak akkor lesz nyugodalmas éjszaka ha kivonulunk Felvertük hát a harmadik sátrat is Nem mondom hogy soha jobban nem aludtam pedig a megjósolt 15 foknak a töredéke sem teljesült a sátorban még csak nem is fagyott de hárman voltunk a két helyre és a gyerekek egész éjjel pörögtek mint a grillcsirke Ennél rosszabbul csak Andi járt aki a barlang előtti sátorban kapott helyet így végig élvezhette a két kópé éjszakai mulatozását változatos rémképekkel gyötörve magát melyekből a legenyhébb az volt hogy esetleg lehányják Egyik menedékünk 12 óra fekve kínlódás után persze a reggeli nap első sugarával keltünk amely szerencsére ránk is vetült így nem kellett megfagyni a hálózsákon kívül A barlangba már kajálni sem mentünk be maradtunk inkább a szemetesládán

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=383 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • A Bajnokság
    irányban de a legtöbben úgy mentek ahogy én balra el majd fel a völgyben amelyet számtalan kidőlt fa tarkított ez persze nem derült ki a térképből hiába megint a bringás rutin Az igazi meglepetés otthon ért amikor a tracket ráigazítottam a térképre A dózerről való leágazás és a pont fixek a kettő között én nem nyúltam hozzá a görbéhez és ez jött ki belőle eredményként Hát mit mondjak nem igazán egyezik az ösvénnyel pedig én végig azon mentem Itt valami nem stimmel már megint a térkép a gyanús bár lehet hogy egy hozzáértő rá tudja kenni a GPS technikára A döntő A 8 9 10 ben tettem egy kísérletet arra hogy elfussak Bogya Tomival mivel sorban voltak a kódok tudtam hogy az elitben is ugyanezek az átmenetek vannak de naivitásnak bizonyult mire megtaláltam a szikla mögött diszkréten meghúzódó tizest már porát sem láttam Jött két átmenet amelyben az egyetlen taktikai elem a rémes meredek hegyoldal túlélése volt ezt az aljába való lefutással oldottam meg mindkétszer aztán persze mászhattam fel megint de szerintem még így is kifizetődő volt A 12 es után gondolkodtam hogy alul vagy fölül jó e megkerülni a völgykomplexumot amiből az lett hogy átmentem rajtuk keresztben Azt hiszem nagy hibának ez sem mondható A 13 után végre abbahagytuk az egyoldalú szintezést épp időben mert már az összes hócipőm tele volt vele Megint jött egy C fokú mentális relaxáció ezúttal legalább lefelé majd kihajtogatva a térképet azt vettem észre hogy már közel a vége lehet ráerősíteni Az igazat megvallva addig eléggé nehézkesen ment de az előző napi élmények alapján jobbra nem is számítottam A ráerősítést mindjárt azzal kezdtem hogy csúnyán elhúztam jobbra a 15 mellé Már meg sem lepődtem rögtön tudtam hogy balra lesz az igazság A frissítő környékén a komplett elit élmezőnyt végignézhettem előbb Zsebe Isti vágott neki felfelé annak a bozótosnak amit én lefelé is inkább megkerültem a betonon majd a pontot Pelyhe Danival fogtam együtt reméltem hogy nem pár mp cel marad le valakitől valamiért képtelen voltam beletalálni a lukba ő meg egyre türelmetlenebbül várta hogy végezzek már kisvártatva pedig jött Lenkei Zsolt is A ponton felhajtottam egy előzőleg leadott varázsitalt ami a pálya végéhez szükséges elszántságot volt hivatott biztosítani Ennek örömére mindjárt hibáztam is egy percet a következő átmenetben egy pillanatra elvesztettem a fonalat a völgyben és nem tudtam mennyire lehet még a pontot rejtő oldalág Biztos ami biztos átmentem a túloldalra ami nem tűnik annyira rossz megoldásnak de mégis kaptam vele sőt mi rosszabb a pontot már együtt fogtam Ricsivel Azt meg hogy Pistát is magával hozta nem is vettem észre csak a következő átmenetben Ez a pályánk legvisszataszítóbb mászását tartalmazta viszont az utolsót is egyben Ricsi alattam maradt a hegyoldalban egy időre el is vesztettem szem elől majd azt vettem észre hogy jön a narancssárga bozótfelső jobbról Mivel kissé bizonytalan voltam a hollétünket illetően a tájolót már rég tudtam komolyan venni más támpont meg nem nagyon akadt így mentem utána Szépen meglátogattunk egy térképen nem jelölt kis irtást amelyen akár a pont is

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=378 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Három a kisverseny
    után jött a képen is megörökített alsó felső pontpáros poénja elég beteges szerintem de úgy látszik humorban nem egyezik az ízlésem a pályakitűzővel Ezután már viszonylag beletanultam a feladatba még a strandröplabda pálya környékén vesztettem el a fejem egy újabb fél perc erejéig de a többi 25 pont egész simán ment Summa summarum ez nekem nem nagyon tetszett a befutás után nemes egyszerűséggel csak idegesítő baromságnak tituláltam a versenyt és ez a véleményem azóta sem sokat enyhült Első kör Második kör I want to ride my bicycle Az idegek délelőtti felborzolása után mentünk ki Szentendrére Közbe ebédeltünk is ami csak azért érdekes mert még rajt előtt fél órával is inkább egy ágyra vágytam többen meg is állapították hogy olyan álmosnak nézek ki Ébresztőnek különböző pszichológiai és farmakológiai fogásokat vetettem be először is F21A ba neveztem hogy legyen erős ellenfelem aztán megittam egy zöld Monstert és megállapítottam hogy az egyetlen előnye a konkurens vörös termékkel szemben hogy nincs az a nyomasztó gumicukor íze majd a rajtban még fogadtam Bálinttal hogy ha ő ér be hamarabb az egyébként feleakkora pályán akkor nyer tőlem egy fagyit Ezek után igyekezni kellett A pályán az első benyomásom az volt hogy hiányzik a bicajom ugyanis tökéletes bringás feladat volt pont ilyeneket csináltunk ugyanitt Annával és Tamással nyáron a portugál VB sprint számára készülve De futva hiányzik az a feeling hogy megy a technika itt csak a nyűglődés marad Maga a feladat azonban ugyanaz a tájbringából megszokott útvonalválasztás a tájfutás finom fogásainak szinte teljes mellőzésével Egyetlen hibámat a kettesre követtem el ahol csak arra koncentráltam hogy a templom mögé kell menni de elrontottam a felekezetet az első templomot meglátva eldobtam az agyamat és berontottam a kertbe Ezt viszonylag hamar fel is ismertem de pechemre az összes túloldali kijárat zárva volt így másfél perc múlva mehettem ki ugyanott ahol bejöttem addigra már a sekrestyés is kijött hogy mit zavargok itt Közvetlen ez után átfutottam egy ifjú páron és két fotóson a menyasszony abroncsszoknyája teljes szélességében betöltötte a sikátort így a mellette való elhaladás már már inzultusnak is minősült így öt perccel a boldogító igen kimondása után gyorsan elnézést is kértem tőlük sőt sok boldogságot is kívántam amit kedvesen meg is köszöntek Az útvonalam további részében már ekkora malőrök nem csúsztak be itt ott lehetett volna kicsit rövidebben menni de arra is van mentségem kerülni akartam a főutcát mert azon fenomenális mennyiségű ember sétált alig lehetett köztük átjárást találni A hatosra egy pillanatra felrémlett a délelőtti stílus midőn a sétány kiugrásában hiába kerestem a pontot de jószívű turisták rögtön adták is a tippet hogy lent lesz az az aljában és tényleg Bálint már bent várt a célban csúnyán kikaptam tőle így dacára az alig 10 foknak keresni kellett egy fagylaltozót Amúgy harmadik lettem Négyből Nagy dicsőség De legalább ez tetszett Nappali pálya 24 órás feeling Az éjszakai elsősorban lélektani kihívás volt a fenének volt kedve a hidegben újra felöltözni de ha már itt voltunk nem hátrálhattunk meg A fogadást újra felajánlottam Bálintnak de ezúttal nem hagytam magam hiába az

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=74 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Also sprach
    azért pihenni mindig lehetett Jobb híján beálltam egy cseh páros mögé apa és fia lehettek nem ők voltak az egyetlen ilyen sőt talán én vagyok érzékeny a témára de úgy tűnt hogy csupa kétgenerációs parti volt aznap a hegyen Azon gondolkodtam hogy vajon az én fiam mikor fog velem mászni képes lesz e rá akar e majd és egyáltalán lesz e még családom mire ez esélyes lenne A vége előtt egy hosszabb füves szakaszon értem utol Janót és Ritát két szombathelyi mászót akikkel gyorsan össze is ismerkedtem úgyhogy innen már nem voltam egyedül A kiszállás előtti C D betét még egyszer utoljára beégette a tudatunkba hogy ez nem egy könnyű fal úgy csúszott mint a Mátyásban az avatófal csak itt nem olyan vicces róla visszaesni majd a kiszállásnál egy amúgy teljesen öncélú kötélhídon bohóckodtunk oda vissza egész addig amíg a fényképezőgépem objektívsapkája egy szuicid pillanatában le nem vetette magát a mélybe Bánatosan néztem utána és bár volt velem egy harmincas félkötél úgy döntöttem nem éri meg a strapát mentünk inkább tovább a Rossloch Klettersteighez Balett a kötélhídon Gáborral abba maradtam az elváláskor hogy fent majd összetelefonáljuk egymást ennek a szép tervnek csak két hibája volt az egyik hogy nem volt fent térerő a másik hogy én nem ismertem az ő számát Amikor a peremen sikerült egy pöcöknyi delejt találni jobb híján a törökbálinti base camp ben üldögélő Anditól kértem SMS ben segítséget amivel sikerült felizgatni a csajt szívesen máskor is mert szűkszavú üzenetembe némi joggal képzelhetett bele egy hegyi balesetet pedig csak Gábor száma kellett sürgősen Mire ezt letárgyaltuk Gábor már hívott is konkrétan 100 méterről a rét túlvégéből de erre csak hosszas tájleírások után jöttünk rá Hát ismét együtt voltunk ha nem is könnyen A Rossz Lukba azért nem jöttek le kint napoztak a peremén így azt is Janóékkal hármasban csináltam meg Személy szerint ez nekem kevésbé tűnt nehéznek talán mert rövid volt amolyan játékos kis extrém kletter sok barlangi szakasszal ahol a kétfalas technikával egész jól lehetett boldogulni még az áthajlásokban is A bevezető D fokú lemászás viszont nem tartozik múlhatatlan élményeim közé az ilyen helyre legközelebb inkább egy létrát kérek A kiszállás után búcsút vettünk Janóéktól ők Szombathely mi pedig a Hochblaser felé folytattuk az utat Ez egy nem különösebben komoly 1771 méteres hegyecske a Rossloch felett de legalább szórakoztató neve van a blasen ugyanis a szopás németül mondhatjuk tehát ez a pilisi Nagy Szoplák helyi megfelelője Fent teljes békében sütkéreztünk egy jó negyed órát igen ilyen egy szép őszi mászónap Mivel Gáborék leírása alapján a parkolóhoz vezető rövidebb út eléggé viszontagságos meredek köves törmelékes így inkább a hátsó lejáratot választottuk Seeau felé abban a reményben hogy az barátságos könnyű lejtő lesz de ahogy indult már rájöttünk hogy 6 óra mászás után nincs olyan hogy barátságos lemenet Három órát kutyagoltunk monoton lefelé a vizünk már a csúcson elfogyott így kezdett emberessé kerekedni a nap Porzó vesével naplemente előtt pár perccel futottunk be a parkolóba ahol egész szürreális élményként a helyi vadász zenekar éppen a Volt egyszer egy

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=75 (2016-04-27)
    Open archived version from archive

  • Jutalom az év végén
    Ez még így maradt a kettesre is amelyet nem igazán lehetett elhibázni majd a hármasra már sikerült elhelyeznem az első fél percemet azzal hogy jobbra felmentem a hegytetőre Már akkor éreztem hogy ez nem jó ötlet amikor elindultam a nyiladékon de akkor már nem érte meg visszafordulni Némi vigasz volt hogy Matrit láttam magam előtt pár száz méterrel így legalább tudtam hogy nem egyedül vagyok hülye A négyes volt az egyetlen igazán fogós átmenet ennek jó pár variációja volt melyeket a mezőny szépen végig is próbált Elsőre a később vételnek bizonyuló szélsőjobbos kerülő ugrott be de túl nagynak ítéltem meg az igazat megvallva nem tudtam kiolvasni a domborzatot így nem esett le hogy az végig lefelé megy Második tippem az egyes pontra vezető már ismert nyiladék volt amelyen aztán el is indultam Ennek a megoldásnak egy gyenge pontja volt a 7 es előnézete után az útra való kijárat az erdőn keresztül Igazából csak az utolsó pár méter volt kínos de az eléggé Anna éppen akkor akart szemből bejönni egy ideig néztük egymást a hármaszöld két oldalán és nagyon szerettük volna ha legalább egyikünknél van egy machete de ennek hiányában saját erőből kellett rendet tennünk a dús vegetációban Alig értem ki az útra fentről teljes sebességgel rám rontott Matri aki ezek szerint egy még rosszabb megoldással tapsolta el maradék előnyét Neki lévén lendülete az élre állt és olyan erővel kezdett vezetni hogy már már a leszakadás fenyegetett Szépen ki is kapta nekem a négyest majd folytatta ugyanezt a kamikaze tempót az ötösre Én érezvén hogy sokat ehhez hozzátenni nem tudok tepertem mögötte csak arra ügyelve hogy hibát ne vétsen A hatost rejtő nyiladékra fordulva azonban kicsit visszavett ekkor megelőztem és itt valószínűleg lélekben is megadta magát mert utána villámgyorsan lemaradt Kapott ugyan még egy esélyt a hetes felé félúton mert ott egyszerűen elvesztettem a fonalat az amúgy elég primitív szituációban előre a dózeren majd a második úton jobbra simán elfelejtettem hogy hanyadik útnál tartok és bepróbálkoztam az eggyel korábbi nyiladékon Gyanús lévén a dolog pár méter után a tájolómmal ellenőriztem az irányát pedig ez a gyengék fegyvere így az utánam hűen bekanyarodó Matrinak már a biztos diagnózist mondhattam ez az út még nem az az út Oda lett újabb fél percem A hetesre elvileg ott kellett volna bemennem a bozótba ahol korábban már kijöttem egyszer de akárhogy néztem nem találtam meg a bejáratot ellenben kicsit följebb találtam egy sokkal jobbat amin fél perc múlva már jöttem is kifelé A nyolcas sok rejtélyt tartogatott miként a több mint egy kilométeres befutó sem Ez már fizikai próba volt csak ahol elővettem a végső lelki fegyvert a lépésszámlálást Ezt még futó koromból hoztam magammal bár itt nyilván nem lépésre kell gondolni hanem pedálfordulatra és egyáltalán nem a távolságmérésről szól hanem csak arról hogy valamivel megpróbáljam elfoglalni magam és ne arra figyeljek hogy fáradt vagyok Megtippeltem hogy kb hány fordulat lehet a nyiladék végéig aztán még egyszer ugyanezt a nyeregig kétszer ötvenből fent is voltam igaz közben kicsit kizökkentett az irtásban vezető szintösvény amelyet elsőre

    Original URL path: http://www.marosffy.hu/?p=76 (2016-04-27)
    Open archived version from archive



  •