archive-hu.com » HU » G » GKI.HU

Total: 342

Choose link from "Titles, links and description words view":

Or switch to "Titles and links view".
  • A cégvezetők értékelik az EU-tagságot, de nem túl optimisták | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    de nem túl optimisták Közzétéve 2014 május 25 2015 október 19 A GKI 2014 májusában reprezentatív felmérést végzett a feldolgozóipari az építőipari a kereskedő és az üzleti szolgáltató vállalkozások körében Az 1004 válaszadó cégvezetőt hazánk uniós tagságának tapasztalatairól illetve a 2020 ig terjedő időszakra vonatkozó kilátásokról kérdeztük Az eredmények szerint a vállalati szférára Magyarország EU tagsága egyértelműen pozitív hatást gyakorol A 2020 ig terjedő időszak fejlődési lehetőségeit illetően nagy a bizonytalanság a várakozások erősen szóródnak A teljes cikk elérhető itt Kategóriák Nemzetgazdaság Vállalatok Címkék EU euro csatlakozás felmérés vállalati szektor Bejegyzés navigáció Előző Előző bejegyzés Mi jön a devizahitel után Következő Következő bejegyzés A cégvezet k értékelik az EU tagságot de nem túl optimisták Tovább a részletes felmérésre A konjunktúraindex publikációs naptára Előrejelzés 2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el véleményét RSS FEED Fókuszban LEÁNYVÁLLALATOK GKI Digital Kft GKI EKI Egészségügykutató Intézet Kft GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft GKI Tanácsadó Kft NÉVJEGY GKI

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/2014/05/25/a-cegvezetok-ertekelik-az-eu-tagsagot-de-nem-tul-optimistak/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive


  • Felmérés | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    a feldolgozóipari az építőipari a kereskedő és az üzleti szolgáltató vállalkozások körében Az 1004 válaszadó cégvezetőt hazánk uniós tagságának tapasztalatairól illetve a 2020 ig terjedő időszakra vonatkozó kilátásokról kérdeztük Az eredmények szerint a vállalati szférára Magyarország EU tagsága egyértelműen pozitív hatást gyakorol Tovább Kategóriák Nemzetgazdaság Vállalatok Címkék EU euro csatlakozás felmérés vállalati szektor Elégedettek vagyunk e az életünkkel Közzétéve 2013 június 30 2015 október 19 Az Európai Bizottsággal összhangban a GKI Gazdaságkutató Zrt 2013 elejétől elkezdte mérni az élet elégedettséget amellyel a szubjektív jól léti faktorokat igyekszik megragadni Magyarországon Az általános fejlődés és gazdasági növekedés kapcsán az elmúlt időben tipikusan a bruttó hazai termék GDP és az egy főre eső GDP mutatószámait vizsgálták hazai viszonylatban és nemzetközi összehasonlításokban egyaránt Tovább Kategóriák Lakosság Címkék felmérés társadalmi jólét Tovább a részletes felmérésre A konjunktúraindex publikációs naptára Előrejelzés 2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el véleményét RSS FEED Fókuszban LEÁNYVÁLLALATOK GKI Digital Kft GKI EKI Egészségügykutató

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/tag/felmeres/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive

  • A davosi Világgazdasági Fórum | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    A 2012 január 25 és 29 között lezajlott találkozón összesen 2600 f volt jelen a konferencia öt napja alatt 260 szekcióban hangzottak el el adások és felszólalások A svájci Davosban pontosabban Davos Klostersben minden év január végén találkozót szervez Világgazdasági Fórumot politikai és egyéb érdekcsoportoktól független alapítványként 1971 ben Genfben hozta létre Klaus Schwab német közgazdász A globális elit rendszeres csúcstalálkozóinak megszervezése mellett az alapítvány készíti el és adja ki a globális versenyképességi jelentést amely meghatározott versenyképességi szempontok alapján értékeli és rangsorolja az egyes országokat Az idei a 42 összejövetel volt amelyen ez alkalommal is befolyásos döntéshozók politikusok mintegy ezer vállalatvezet nemzetközi szervezetek vezet i pénzügyi gazdasági m szaki szakért k a civil szféra és a média vezet képvisel i stb vettek részt Az eseményen mintegy 40 ország állam vagy kormányf je képviseltette magát A 2012 január 25 és 29 között lezajlott találkozón összesen 2600 f volt jelen a konferencia öt napja alatt 260 szekcióban hangzottak el el adások és felszólalások Csak maga a program 62 oldalas volt A hivatalos témáknál is fontosabbak voltak a globális elit tagjai közötti informális eszmecserék amelyek tekintélyes hányadáról a dolog természeténél fogva nem szivárogtak ki részletek Megjelent az Élet és Irodalom LVI évfolyam 6 számában 2012 február 10 én A teljes cikk letölthet innen Kategóriák Nemzetgazdaság Címkék cikkek EU euro csatlakozás gazdaságpolitika Losoncz Miklós Bejegyzés navigáció Előző Előző bejegyzés Vértes András az MGYOSZ elnökségi tagja lett Következő Következő bejegyzés Foglalkoztatáspolitikai kihívások Tovább a részletes felmérésre A konjunktúraindex publikációs naptára Előrejelzés 2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/2012/02/21/cikk-a-davosi-vilaggazdasagi-forum/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive

  • Az euróhoz vezető optimális út megtervezése | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    dinamikus és egyensúlyi szempontból megfelel növekedési pálya követése amely a versenyképes gazdaságon a foglalkoztatás b vülésén az EU csatlakozás adta lehet ségek maximális kihasználásán alapul A GMU csatlakozás igazán mint e f törekvés megvalósításának egyik jelent s eszköze került a napirendre Abban a szakért k között jellemz en egyetértés van hogy az euró zónában Magyarország fejl dési lehet ségei jobbak mint azon kívül Ugyanakkor a GMU hoz vezet út negatív hatásokkal veszteségekkel is járhat miközben a hosszúra nyúló alkalmazkodás is extra kockázatokat hordoz Mindezek miatt olyan csatlakozási stratégia kialakítása kívánatos amelyik elkerülhet vé teszi a komolyabb alkalmazkodási veszteségeket puha landolást biztosít miközben minimalizálja az alkalmazkodási id szak kockázatait is Kategóriák Nemzetgazdaság Címkék euro csatlakozás gazdaságpolitika Bejegyzés navigáció Előző Előző bejegyzés A Balaton jövedelemtermel képességének vizsgálata Következő Következő bejegyzés Az egészségügy makrogazdasági összefüggésrendszere Tovább a részletes felmérésre A konjunktúraindex publikációs naptára Előrejelzés 2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el véleményét RSS FEED Fókuszban LEÁNYVÁLLALATOK

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/2011/05/29/cikk-az-eurohoz-vezeto-optimalis-ut-megtervezese/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive

  • Az államadósságról – a GKI háttér-elemzése | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    az összesen 4 8 os volumencsökkenés miatt csak mintegy 7 kal n tt ami lényegesen elmaradt az adósságállomány 30 os emelkedésének ütemét l 2008 2010 ben végül is az államadósság 66 ról 80 ra jelent sen n tt ami évi átlagban 4 7 százalékpontos emelkedést jelent A legnagyobb 7 százalékpontos növekedés f leg az IMF EU hitel els részletének lehívása miatt 2008 ban történt ezt 2009 ben 5 4 százalékpont 2010 ben pedig további 1 9 százalékpont követte A három év alatt bekövetkezett 14 százalékpontos romlás legfontosabb tényez je a világgazdasági válság volt A 2007 és 2010 között bekövetkezett reál GDP csökkenés ennek államháztartási bevételi következményeivel nem is számolva mintegy 4 százalékponttal növelte az adósságrátát s t ha ezekben az években a magyar gazdaság a legpesszimistábban számított évi 1 5 százalékos potenciális növekedési pályán haladt volna azonos államháztartási egyenlegeket feltételezve akkor emiatt egyenesen 7 százalékponttal lett volna alacsonyabb az adósságmutató A forint gyengülése kb 3 százalékponttal a már említett kincstári tartalékképzés 3 4 százalékponttal emelte az adósságrátát Így az ebben a szakaszban bekövetkezett adósságráta növekedés alapvet en a válság következményeivel volt összefüggésben Az EU tagországok többségében 3 év alatt az államadósság 10 40 százalékponttal a miénknél jóval nagyobb mértékben emelkedett Ennek a szakasznak is sajátossága hogy az adósság emelkedésében ismét szerepet játszott az önkormányzati szféra eladósodásának növekedése ennek mértéke elérhette a GDP 2 át 5 A négy adósságalakulási szakasz legfontosabb számszer jellemz i t összefoglalóan az alábbi táblázat tartalmazza Az adósságnövekedés szakaszainak f jellemz i 1989 2010 Átlagos államház tartási hiány GDP Átlagos éves adósságráta változás százalékpont Infláció GDP deflátor GDP index reál Államadósság ráta 1989 73 1990 1994 5 3 3 4 300 85 1994 90 1995 2001 5 6 5 3 211 126 2001 52 2002 2007 7 5 2 3 136 122 2007 66 2008 2010 4 1 4 7 112 95 2010 80 A rendszerváltás örökségként rendkívül magas adóssággal indult amit a gazdasági visszaesés és a költségvetési alkalmazkodás késlekedése 1994 re kritikus szintre tornászott fel Az államadósság csökkentése szempontjából az aranykor a szakaszt végig meghatározó Bokros csomaggal kezd d 1995 2001 es id szak volt A magas infláció párosult egy dinamikus gazdasági növekedéssel a folyó áras GDP évi átlagban 15 kal emelkedett kézben tartott államháztartási hiányok mellett A számottev privatizációs bevételek is az adósságcsökkentést segítették A második szakaszban végbement államadósság csökkenés több mint az egyharmadának a visszanövése jellemezte a 2002 2007 es harmadik szakaszt Ez azonban er teljesebben két hullámban 2002 ben és 2005 2006 ban következett be Az államháztartási hiány ebben az id szakban volt a legmagasabb noha az infláció a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb szintre került és a gazdasági növekedés dinamikus maradt a folyó áras GDP éves átlagos emelkedése ekkor 9 ra csökkent A negyedik szakaszban az államadósság rátája f leg a világgazdasági válság okozta GDP csökkenés forintleértékel dés és kényszer devizatartalékolás miatt emelkedett Az államadósság valójában a folyó hiányok miatt már csak viszonylag lassabban n tt Az elemzés rámutat arra hogy bár az adósság alakulását a mindenkori költségvetési politika els sorban az államháztartás kiadásainak és bevételeinek alakításával a hiány kalibrálásával határozza meg de az adósságmutató változásaiban id nként más tényez k is fontos szerepet játszanak Így a GDP dinamikája a devizahiteleken bekövetkez árfolyamváltozások az állami vagyonnal kapcsolatos m veletek és a kincstári finanszírozási tartalékok szintje is lényegesen befolyásolja az adósságmutató mértékét A harmadik szakaszban az adósság emelkedése az éves államháztartási hiányokból adódott Ezzel szemben az els és negyedik szakaszban más tényez k is igen fontos szerepet játszottak az adósság növekedésében Ezek annyiban hasonlóságot mutatnak hogy mindkét szakaszban a reálgazdaság visszaesése jelent s tényez volt II Az adósságállomány 2002 2007 es emelkedésének felhasználása Az elemzésb l egyértelm hogy az államadósság 2002 2007 es emelkedése a magas éves államháztartási hiányok miatt következett be Az adósság GDP arányában bekövetkezett emelkedése az államháztartás GDP arányosan növekv kiadásaiban és GDP arányosan csökken bevételeiben került felhasználásra a A statisztikai adatok szerint az egyensúlyromlás dönt része a kiadások területén ment végbe A kiadásokat közgazdasági rendeltetésük szerint csoportosító évenkénti adatokból els látásra is egyértelm hogy aránynövekedés els sorban a társadalmi juttatásoknál emellett pedig jelent s mértékben a közszféra bérköltségeinél továbbá a beruházási kiadásoknál ill az egyéb folyó támogatásoknál történt A kormányzati szektor ESA kiadásai 2000 2007 közgazdasági osztályozás szerint a GDP százalékában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Dologi 6 8 6 6 6 5 6 7 6 4 6 4 7 6 7 Bérköltség 10 6 11 1 12 2 13 2 12 6 12 6 12 2 11 5 Kamat 5 4 4 5 3 9 3 8 4 3 4 1 3 9 4 1 Támogatás 1 6 1 7 1 7 1 5 1 6 1 3 1 4 1 4 Társadalmi juttatások 15 1 15 1 15 9 16 7 16 8 17 8 18 5 18 2 Egyéb folyó 1 6 1 8 2 1 8 2 2 2 5 2 7 2 6 T ketámogatás 2 8 2 9 4 2 3 1 6 1 5 1 9 1 9 Beruházás 3 1 3 6 4 8 3 3 3 2 3 9 4 3 3 6 Forrás Eurostat KSH Pontosabb számszer összehasonlítás érdekében célszer a 2002 2007 es id szak átlagos GDP hez viszonyított kiadási arányait kiszámítani az egyes területekre majd ezeket az adatokat egy bázisévhez viszonyítani Mivel a költségvetési folyamatok szempontjából igazán a 2000 es év jelenti az elmúlt évtizedben az etalont 2001 ben már megindult a közszféra bérköltségeinek és a beruházásoknak a jelent s emelkedése noha ezeknek az egyensúlyi helyzetre gyakorolt hatását az abban az évben jelent sen visszaes kamatkiadások még tompították az átlagot bázisévként ehhez viszonyítjuk Az összehasonlításból megállapítható hogy a GDP arányában összesen 3 2 százalékpontos kiadásnövekedés úgy jött létre hogy egyrészt a társadalmi juttatásoknál 2 2 százalékpont a közszféra szuper bruttó bérköltségénél 1 8 százalékpont a beruházásoknál 0 8 százalékpont az egyéb folyó kiadásoknál 0 7 százalékpont azaz összesen 5 5 százalékpont többlet keletkezett Másrészt viszont a kamatkiadásoknál 1 4 százalékpont a t ke támogatásoknál 0 6 százalékpont a dologi kiadásoknál 0 2 százalékpont a folyó támogatásoknál

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/2011/04/19/cikk-az-allamadossagrol-a-gki-hatter-elemzese/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive

  • Szerkezeti átalakulás – illeszkedés nélkül | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    átalakulás illeszkedés nélkül Szerkezeti átalakulás illeszkedés nélkül Közzétéve 2015 május 27 2015 december 3 A 2010 óta kialakult magyar politikai és gazdasági rendszer nem a 2008 as világgazdasági válságra és az 1990 óta kiépült európai piacgazdaság kétségtelenül meglevő működési zavaraira adott válaszként hanem a választásokon kétharmados többséget szerző érdekcsoportnak a teljes politikai és gazdasági hatalom kiépítésére való törekvéseként értelmezhető Karsai Gábor Megjelent a Külgazdaság 2015 évi 1 2 számában A teljes cikk elérhető itt Kategóriák Nemzetgazdaság Címkék cikkek gazdaságpolitika Karsai Gábor monetáris politika vélemények Bejegyzés navigáció Előző Előző bejegyzés Az ingatlanfelmérések összefoglalói Következő Következő bejegyzés Ki finanszírozza az államot Tovább a részletes felmérésre A konjunktúraindex publikációs naptára Előrejelzés 2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el véleményét RSS FEED Fókuszban LEÁNYVÁLLALATOK GKI Digital Kft GKI EKI Egészségügykutató Intézet Kft GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft GKI Tanácsadó Kft NÉVJEGY GKI Gazdaságkutató Zrt H 1092 Budapest Ráday u 42 44 36 1 318 1868 gki gki

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/2015/05/27/blog-szerkezeti-atalakulas-illeszkedes-nelkul/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive

  • Nix stex | | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    2015 április 26 2015 december 3 A kormányzat a kedvező 2014 évi adatokban politikája igazolását látja De miből fog Magyarország az idén és jövőre is jobban teljesíteni Hiszen a munkaerő s a tőke távozóban van az országból a bankok hitelállománya csökken az EU ból érkező támogatások pedig elkerülhetetlenül visszaesnek Karsai Gábor Megjelent a Figyelő 2015 évi 17 számában A teljes cikk elérhető itt Kategóriák Nemzetgazdaság Címkék cikkek EU gazdaságpolitika Karsai Gábor monetáris politika vélemények Bejegyzés navigáció Előző Előző bejegyzés Látszat vagy valóság Hogy látják a vállalkozások a korrupciós helyzetet 2015 márciusában Magyarországon Következő Következő bejegyzés Tovább szárnyal a lakás és az irodapiaci index Tovább a részletes felmérésre A konjunktúraindex publikációs naptára Előrejelzés 2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el véleményét RSS FEED Fókuszban LEÁNYVÁLLALATOK GKI Digital Kft GKI EKI Egészségügykutató Intézet Kft GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft GKI Tanácsadó Kft NÉVJEGY GKI Gazdaságkutató Zrt H 1092 Budapest Ráday u 42 44 36 1

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/2015/04/26/blog-nix-stex/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive

  • Kérdezzen! | GKI Gazdaságkutató Zrt.
    2015 re és 2016 ra 2015 2016 GDP 2 7 2 3 Ipari termelés 7 0 5 0 Beruházás 0 5 0 Bruttó kereset 4 4 7 Infláció 0 1 0 8 Tovább a részletes előrejelzésre Hírlevél Friss elemzések előrejelzések vélemények Kiemelt tanulmányok A hónap ábrája Kérdezzen Kérjük tegye fel kérdését vagy mondja el véleményét RSS FEED Fókuszban LEÁNYVÁLLALATOK GKI Digital Kft GKI EKI Egészségügykutató Intézet Kft GKI Energiakutató és

    Original URL path: http://www.gki.hu/language/hu/kerdezzen/ (2016-02-16)
    Open archived version from archive



  •