archive-hu.com » HU » E » EMBERFIA.HU

Total: 266

Choose link from "Titles, links and description words view":

Or switch to "Titles and links view".
  • Üres Lap
    de biztosan majd időnként úgy felpörögve mintha szélrohamok kergetnék őket előre Érdekes módon úgy tűnt mintha a tengervíz valamilyen folyékony tüzelőanyagból lenne Közelebbről megvizsgáltam és azt kell mondanom hogy maga a tenger is élt A tűz nem gerjesztett semmiféle füstöt vagy égésterméket Bizonyos hőt árasztott ugyan de csak enyhén Ez pedig egyfajta bensőmbe is hatoló melegség volt amely mintha még nagyobb energiát szabadított volna fel bennem ahogy a lángok közelében álltam Rendkívüli és csodálatos érzés volt Ahogy egyre élettelibbé váltam egy olyan életerővel egyesültem amely a teljesség erejét kölcsönözte számomra Tudtam hogy ez a Földön ismert minden kábítószernél erőteljesebb Tamás aki engem figyelt újra beszélni kezdett hozzám Mikor Őbenne lakozol és az Ő akaratát viszed véghez egyre inkább elkezded megérteni az Ő életerejét amely minden élőlényben megtalálható Ily módon miközben másokat segítünk hogy élettelivé váljanak az élet bennünk magunkban is növekszik Nem szabad azonban abba a hibába esned hogy az élet Forrásának imádása helyett ezt az életerőt kezdd imádni Csak így leszel képes az élet ösvényén rajta maradni Elhatároztam hogy az emlékezetembe vésem noha nem volt könnyű egy ilyen figyelmeztetésre összpontosítani amikor körülöttem mindent annyira csodálatosnak éreztem Tudtam hogy aki ebbe az életerőbe egyszer is belekóstolt örökre a rabja marad és szüntelenül erre sóvárog majd amint a kábítószerfüggő a következő adag drogra Tamás aki láthatóan szintén tudott olvasni a gondolataimban így folytatta Nincs olyan mámor mely magához a Krisztusi Élethez lenne fogható de ne feledd hogy ez is csak egy mámor Sokan az Ő Szellemének legcsekélyebb érintésére is földre esnek pedig a papoknak most azt is meg kell megtanulniuk hogy még az Ő dicsőségének jelenlétében is állva maradjanak és szolgáljanak Ha ennek az Életnek a testedet engeded át megrészegülsz Ha viszont a szellemedet akkor gyorsabbá és erősebbé válsz és a szellemi látásod még inkább kitisztul Az eljövendő hírvivőket arra kell képezned hogy ne csak arra törekedjenek hogy jól érezzék magukat hanem elsősorban arra hogy a gondolkodásuk és a látásuk világosabbá váljon Ha valaki beteljesíti a küldetését úgyis örökre jól fogja érezni magát Most azonban a józanságnak van itt az ideje Az Úr ekkor közbevetette Ezzel a fáklyával nemzeteket lobbanthatsz lángra Ez ugyanaz a tűz amelyet Mózes látott az égő csipkebokorban Ezzel a tűzzel küldtem el őt hogy az Én népemet megszabadítsa és ez az a tűz amellyel éppen most fogom az Én hírvivőimet is elküldeni megint csak azért hogy az Én népemet megszabadítsák A vízen lángoló tűzre néztem és azt láttam hogy a víz lények tömegéből tevődik össze emberekből Tűzben égtek de nem emésztődtek meg sőt egyre inkább életre keltek Az Úr kilépett a vízre be a lángok közepébe és elindult a hegyek irányába Tudtam hogy követnem kell Még négy dolog volt hátra amit át kell Tőle vennem A ló Az Úr kilépett a lángoló tengerre és elindult Amint távolodott tőlem a fáklya egyre súlyosabbá vált a kezemben Tudtam hogy ha továbbra is tartani akarom követnem kell Őt Elhatároztam hogy történjék bármi kilépek a tengerre Ettől kezdve úgy sétáltam a tengeren mintha egy közönséges úton járnék A tengeren lángoló tűz forró volt de nem égetett Inkább energiát közvetített számomra Ekkor egy újfajta érzés áradt szét bennem Úgy határoztam meg magamban hogy ez az egészen a szívemig égő emmausi út Különleges érzés volt amit akkor tapasztalhatunk amikor az Úrral járunk miközben Ő tanít bennünket Mialatt minderről elmélkedtem az Úr felém fordult és a következőket mondta Azért vagy itt mert megtanultad hogy mindenben a megismerést az értékelést és a megértést kutasd Ilyen a gyermeki szem Amíg csak megőrzöd ezt tanítani és vezetni tudlak Az energia amit most érzel az az energia amit az ember még a bukás előtt ismert azóta azonban csak nagyon kevesen tapasztalták meg Ezt a tüzet az Én jelenlétem fáklyájából kicsapó láng indította el Akik Velem járnak a Bennem lévő erőben növekednek Minden egyes embernek megadtam a képességet hogy növekedjék mind természetes mind természetfeletti erőben Akik nem járnak Velem azoknak a lelkében űr tátong erre a természetfeletti erőre és ez az űr általában gonosz hatalommal töltődik fel Most van eljövendőben a földre az az időszak amikor mindenkinek választania kell hogy Velem jár e vagy a gonosz ereje keríti a hatalmába Amint haladtunk tűzhullámok áradtak ki belőlünk a tengerre mintha mi lennénk a szél amely szertefújja azokat Amikor az Úr valamilyen irányba odamutatott a tűzhullámok felerősödtek abban az irányban Megpróbálkoztam ugyanezzel és rajtam keresztül is ugyanez történt Ekkor az Úr megállt megfordult és egyenesen rám nézett A földre amely már lángra kapott tüzet szeretnék vetni Imádkozzál hogy az Én tüzem eljöjjön és megtisztítsa a földet Imádkozzál hogy eleméssze a fát a szénát és a pelyvát és megtisztítsa az Én értékes embereimet Mivel az embernek adtam a föld feletti hatalmat ezért kérni kell Engem mielőtt a földön valamit végrehajtanék Ez a hatalmas küldetése azoknak akik a földön Velem járnak az tehát hogy megismerjenek Engem és az Én akaratomat hogy ezáltal kérni tudják akaratom megvalósulását a földön ahogyan az megvalósul itt a mennyben Amit itt most látni fogsz azért van hogy a földre vonatkozó akaratomat a megismerd Ekkor észrevettem hogy a parton egy férfi közeledik hozzánk Úgy lépett a tengerre mintha ez teljesen természetes lenne Odajött kivette a fáklyát a kezemből röviden megvizsgálta majd egy végtelenül lebilincselő mosollyal az arcán visszaadta Ki vagy te kérdeztem Meg kell hogy áldjon téged mielőtt elmész válaszolta az Úr Azért áldja meg a fáklyavivőket mert minden fáklyavivőnek az a küldetése hogy az embereket annak megcselekvésére késztesse amit Ő maga megcselekedett tehát arra hogy Énvelem járjanak Te vagy Énok érdeklődtem Igen az vagyok válaszolta miközben kezét a szívem tájára helyezte és továbbra is egyenesen a szemembe nézett A tűz benned ég de még nincs meg benned az a fegyelmezettség és állhatatosság amire a feladatod végrehajtásához szükséged van Sokan járnak majd rövid időszakokra vagy akár naponta egy egy rövid időszakra az Úrral de ez nem elegendő Meg kell tanulnod hogy fegyelmezetten járj és állhatatosan Az Úr az Ő hírvivőit tűzlángokká teszi Csak akkor tudsz Istennel járni illetve az Ő céljait a földön beteljesíteni ha ezt a tüzet égve tartod a szívedben A langymelegség és a meghidegült szeretet halálos

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Profeciak/Profeciak%20almappai/kempis%20tamas.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Üres Lap
    csak a békesség városában lakom Mindezt azért engedtem hogy soha többé ne ismétlődhessen meg Amikor a hajókban ülők kiáltása nagyobbá vált a háború zajánál az Úr parancsot adott Hatalmas szökőár támadt a szigetre és a négy gonosz szellem szövetségre lépve végső támadásba lendült A sziget eltűnt a szellemek és a dühöngő tenger sötétjében Mikor a vihar elcsitult és az áradat visszavonult az épületeknek nyomuk sem maradt Csak a fényemberek világítottak és élték túl a vihart Ekkor az Úr a sziget közepére ment és így szólt MOST ÉN ÉPÍTEM FEL A HÁZAMAT Ekkor a fényemberek és kis fénycsoportok az Úr felé fordultak még jobban felragyogtak és élő oszlopokká változtak kialakítva egy hatalmas épület vázát A hajók és csónakok végre kikötöttek és az emberek özönleni kezdtek a szigetre Annyi szobát építünk amennyire csak szükségünk lesz és senkit sem küldünk vissza Az utasokat egyenként az Úrhoz vezették Ha bízol bennem meg fogsz halni értem Aki vállalta annak szívét azonnal átszúrta a kardjával Ezután az Elfelejtettség Homálya feliratú temetőbe vitték őket Eltemetés előtt megvizsgáltak mindenkit valóban halott e Akik ragaszkodtak az életükhöz félretették őket Akiket eltemettek hamarosan feltámadtak és a fényemberekhez hasonlóvá váltak Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála 116 Zsoltár 15 Akik nem vállalták a halált visszamentek a kikötőbe elutaztak vagy a szigeten maradhattak sőt az Úr Házába is bejárhattak Haragudtam rájuk hogy nem adják át az életüket mégis élvezhetik a Ház dicsőségét Az Úr azonban szerette őket és türelmes volt irántuk Haragomban nem láttam hogy egy szakadék szélére kerültem s majdnem lezuhantam Ebben a Házban inkább eltűröm a képmutatást és a szemtelenséget mint ezt a haragot amely újra elindítaná a háborút szólt az Úr és visszatartott Amikor megláttam ezt a gonoszságot magamban kértem hogy az én gonosz szívemet is pusztítsa el Rettenetes félelem támadt a lelkemben és irgalmat éreztem azok iránt akik féltek Majd a bűnből eredő minden gonoszság és félelem eltűnt a szívemből Halálom és szinte azonnali feltámadásom dicsőséges élménnyé változott Most már én is szerettem a közöttünk élő képmutatókat is akik nem akartak meghalni és elbizakodottságukban úgy gondolták hogy a Ház minden áldása az ő számukra készült Észrevettem hogy kezdenek fokozatosan elhalványulni végül olyanná váltak mint a fantomok a szétlőtt városban Mert aki meg akarja tartani az életét elveszti azt aki pedig elveszti az ő életét én értem és az evangéliumért az megtalálja azt Márk 8 35 Figyelmem most azokra terelődött akikből a Ház épült Döbbenten láttam hogy ezek nem csupán emberek hanem ők az Új Teremtés Hidat alkottak a fizikai és szellemi világ között Természetfelettiek voltak mégis természetesek sőt valóságosabbak mint akiket valaha láttam A temetőből érkező minden újabb embernek átadták dicsőségüket de ettől még hatalmasabb dicsőséget kaptak az Úrtól Minden újonnan érkező beépült a Házba Oly nagy örömöt okozott adni hogy tudtam az egész örökkévalóságot azzal fogjuk tölteni hogy megosztjuk egymással az Úrtól kapott dicsőséget Ekkor azonban tomboló vihar támadt a tenger felől s hatalmas hullámok borították el a szigetet és a Házat A vihar elmúltával a Ház jóval kisebb de sokkal dicsőségesebb lett Ez

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Profeciak/Profeciak%20almappai/rick%20joyner.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Üres Lap
    Néhényan azonban élvezni akarták a szabadságot s ahogy önfeledten futkároztak nekiszaladtak az üvegfalaknak Nagyon összetörték magukat igen elcsodálkoztak és keresni kezdték a baj okát Rick Joyner próféta és Derek Prince hasonló látásai és tanításai 1999 ben kerültek a kezembe melyekből megerősítést kaptam arra hogy sem a történelmi sem a pünkösdi és karizmatikus egyházak nem azonosak a majdan elragadott eklézsiával kihívottakkal hanem az Úr előtt ez mind Babilonnak számít Még csak

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Profeciak/Profeciak%20almappai/sebo%20latomasa.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Nagyegyházak
    Történelmi Nagyegyházak Reformáció Katolicizmus Ezen az oldalon a történelmi nagyegyházak katolikus református evangélikus létrejöttének rövid történetét szeretnénk ismertetni valamint működésükkel kapcsolatos cikkeket érdekességeket mutatunk be

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Vallasok/Vallasok%20almappai/nagyegyhazak.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Üres Lap
    létszámban mind csodálatos élmények megtapasztalásában alig történt meg hogy a gyülekezet imádkozó köréből egy beteg ne egészségesen távozott volna A pünkösdi hitelvek terjesztését Mihók Imre jelentős irodalmi tevékenységével szolgálta traktátusai egymásután jelentek meg Mihók Imréről kapott információ alapján kapcsolódott be a magyar pünkösdi munkába Rároha F Dávid A Rároha házaspár 1927 augusztus 28 án érkezett Amerikából Magyarországra Rároháék nyomdát vásároltak és öthetente adták ki a magyar pünkösdi mozgalom első lapját az Apostoli Hitet Gyülekezeteket látogattak és alapítottak átvették a Budapesti Gyülekezet vezetését Fő feladatuk lett a magyarországi pünkösdi gyülekezetek egyházi egységének megteremtése Az első pünkösdi egyház szervezet neve Magyarországi Istengyülekezetek A Magyarországi Istengyülekezetek alakuló konferenciája 1928 február 5 től február 9 ig tartott Kispesten a Villany utca 6 szám alatti központi imateremben A jegyzőkönyv megállapítása szerint az alapszabályokat összesen 8 gyülekezet fogadta el Kispest Cegléd Bakonycsernye Bakonytamási Darány Csetény Öskü és Somogy Baranya megyében egy évre szólóan választották meg a tisztségviselőket A lezajlott választás eredményeképpen Rároha F Dávid elnök lett Az 1928 as alakuló konferencia után Rároháék már nem csupán eszmei irányítói hanem demokratikusan megválasztott elöljárói is a magyar pünkösdi mozgalomnak Az évente rendezett konferenciákon újabb gyülekezetek csatlakoztak a szövetséghez így 1929 ben tizenöt 1930 ban húsz az V Konferencián 1932 ben amikor a szövetség nevét Isten Gyülekezetei Szövetsége Magyarországon ra változtatták már 70 gyülekezetet foglalat magában az egyházi szervezet 1932 től Siroky István Tomi József Fábián József voltak a vezetői a magyarországi pünkösdi mozgalomnak hosszú évekig Már a harmincas években szociális intézményei voltak a pünkösdi közösségnek ahol gondoskodtak az idősekről és az árvákról ezeket a szocializmus ideje alatt fel kellett ajánlani az államnak 1939 december 2 án adták ki a magyar királyi belügyminiszter 363 500 1939 VII a számú rendeletét A honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetése tárgyában Több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották ekkor ettől kezdve a második világháború végéig az Evangélikus Baptista és Metodista Egyházak védelme alatt működtek a pünkösdi gyülekezetek Ennek az időszaknak a következményeként a háború után több denominációban működtek tovább a pünkösdi gyülekezetek Evangéliumi Pünkösdi Egyház Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek Őskeresztény Felekezet 1962 ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Az Őskeresztyén Felekezet önálló egyházként működik tovább Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1967 től a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetében képezte lelkészeit ill 1992 től az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskoláján 1985 nyarától Dunaharasztiban később pedig Budapesten a Cserkesz utcában is rehabilitációs intézetet működtet a pünkösdi közösség 1987 október 31 én nyitotta meg a Közösség Szeretetotthonát Kadarkúton idősek gondozására A rendszerváltozás adta lehetőséget felhasználva az elsők között nyitottak általános iskolákat az Evangéliumi Pünkösdi Közösség gyülekezetei 1995 ben megalakul az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége amelynek alapító tagja az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Katolikus Karizmatikus Megújulás Pünkösd ünnepén érdemes felidézni azt a XX századi keresztény vallási mozgalmat amely 1967 óta a Katolikus Karizmatikus Megújulás néven vált ismertté az egész világon s amelynek első közösségei a 70 es években jelentek meg Magyarországon Még a XIX század végén történt hogy Elena Guerra nővér a pápához intézett levelei

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Vallasok/Vallasok%20almappai/Karizmatikusok%20almappai/karizmatikusok.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Politika
    Politika Unió

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Kozelet/Kozelet%20almappai/politika.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Üres Lap
    De szabályozza egyúttal magyarságom viszonyát a többi népek irányában is ha nem is mentesen az önzéstől de mindig törekedve az igazságra Magyarságom a gyökér mely hozzáköt földhöz s nemzethez Emberségem a korona mely a fa törzsét egyenesen nőni tanítja s mindig fölfele Hogy amellett a magyarságom helyhez kötött abban nincsen semmi meglepő Ha sehova sem való magyarnak tudnám magamat akkor már gyökértelen lenne bennem a magyarság Regionális a magyarságom mint ahogy emberségem is az midőn azt mondom hogy magyar vagyok Magyarország a hazám de Erdély otthonom s ezt nem is akarom soha elfeledni Mi az egység Ha mindannyian egyet akarunk Ha mindannyian másképpen is akarjuk azt az egyet már akkor is egység az A különböző felfogás vitát virágzik s a vita felismerések és tisztázások gyümölcsét érleli Csak jóindulat kell hozzá és megértés egymás irányában Tudni és megérteni azt hogy az is jót akar aki másképpen akarja a jót mint én Ehhez még csak az szükséges hogy mindenki igazán jót akarjon Itt érkeztem el az akadályokhoz amiket elhallgatni nem szabad Minden egységnek veszedelme a tagozódás De csak az olyan tagozódás mely nem közös gyökérből indul és nem közös irányba nő Tudom elnyomás alól szabadult népünket kétféle betegség veszedelme fenyegeti mint behozatali cikk az anyaország felől a politikai pártosodás s az osztályellentétek Minálunk Erdélyben voltak eddig gazdák iparosok kereskedők papok tanítók tanárok munkások és tisztviselők Ezek együtt mind magyarok voltak Ennyi volt közöttünk a párt és az osztály Legalább is én így látom ezt Különböző foglalkozásokat űző magyarok voltunk s bár apró érdekeink vékony ágacskái néha keresztezték is egymást a vezérágak közös irányba nőttek s ez az irány magyarságunk iránya volt Igaz hogy mind szegények voltunk s a szegénység közelebb hozza egymáshoz az embereket De talán szeret bennünket egy kicsit az Isten s ezentúl sem fulladunk bele a tejfölbe A bacilusok pedig

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Xxx/wass%20albert.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive

  • Boccaccio: Dante élete
    a mi Danténkat eredendő szándékától szent tanulmányaitól ámbár ahogy majd ki is tűnik később ott ahol a műveiről részletesen lesz szó ez említett szenvedései közepette még ha a leghevesebb is tört rá tervezgetve írogatva mindég gyakorolta magát És ha ennyi és ilyen ellenség ellenére amennyit és aminőt mi fennebb megmutattunk tehetsége és állhatatossága erejével oly híres lett amilyennek most tudván tudjuk vajon mit lehetett volna remélni hogy mivé lesz ha ugyanannyi segítője van vagy ha legalábbis senki vagy csak nagyon kevesen vannak ellene aminek ellenkezője annyi mással megesik Én igazán nem is tudom de ha szabad volna megmondanom azt mondanám ő már a földön istenné lett volna 14 KIVÁLÓSÁGA AZ OLASZ NYELVŰ KÖLTÉSZETBEN HALÁLA Ravennában lakott tehát Dante miután minden reményét elveszítette volt hogy valaha is visszatérhessen Firenzébe bár ennek vágya soha ki nem aludt benne több esztendőn át ennek a kegyes úrnak a védelme alatt és itt szemléltető előadásaival többeket a költészetre tanított éspedig legtöbbnyire az olasz nyelvű költészetre amelyet ítéletem szerint elsőnek és nem kevésbé magasztosított fel és vitt diadalra közöttünk olaszok közt mint Homérosz a magáét a görögök és Vergilius a latinok idején Előtte bár nem sok idővel azelőtt amint vélik találták fel egyáltalán e fajtáját a beszédnek nem volt senki kinek elég lelkesedése és bátorsága lett volna hozzá hogy a művészi kifejezés eszközévé tegye azáltal hogy a nyelvet a szótagok megszabott számába szorítja és a sorok végeit összecsendíti ellenkezőleg a köznyelvet csak az igen könnyű szerelmi költészetben alkalmazták De ő megmutatta hogy a köznyelv nagy hatással alkalmazható minden fenséges tárgykörben is és így a mi közös olasz nyelvünket dicsőségben minden más nyelv fölé emelte De hogy az ő órája is mely mindenkinek egyaránt ki van szabva elérkezett ötvenhatodik életévének közepén vagy ahhoz nagyon közel megbetegedvén és a keresztény hit szerint való szentségeket alázatosan és áhítatosan felvévén Istennel megbékült az ellene elkövetett mindennemű vétkein érzett mélységes bűnbánatban és a Krisztus MCCCXXI évének szeptember havában azon a napon amikor az egyház a Szent Kereszt felmagasztaltatását ünnepli a fent nevezett Guido igen nagy bánatára de általában a többi ravennai polgár szomorúságára is visszaadta megfáradott lelkét Teremtőjének és lelke ebben semmi kétségem nincs az ő nemes és tündöklő Beatricéjének karjába vétetett akivel is Annak kebelében ki a legfőbb jó itthagyván a jelenvaló élet minden nyomorúságát most vigasságban él oly boldogan hogy vége immár nem leszen többé 15 TEMETÉSE ÉS A GYÁSZTISZTESSÉG A nemes lelkű lovag Dante halotti tetemét ravatalra tétette és költői jelvényekkel díszítette aztán a legelőkelőbb polgárok vállán a ravennai ferencesek templomába vitette oly tisztességgel és pompával aminőt az ily holttest tiszteletére méltónak ítélt itt szinte az egész város gyászától és sírásától kísérve kősírba tétette amely még mindég megvan És visszatérvén házába ahol nemrég még Dante is lakott a ravennai szokás szerint egyfelől az elhunyt magas tudományának tiszteletére másfelől a barátainak vigasztalására kiket a legnagyobb keserűségben hagyott el a költő ékes és érdemeit hosszan méltató emlékbeszédet tartott és ígéretet tett hogyha az élete és körülményei megengedik olyan kiváló síremlékkel tiszteli meg őt hogyha valaki más érdemét nem is teszi emlékezetessé a jövendő nemzetségek előtt ez az emlékmű bizonyára méltó lesz erre 16 KÖLTŐK VERSENGÉSE DANTE SÍRFELIRATÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉÉRT Ez a dicséretes terv és gondolat rövid idő alatt ismeretessé lett néhány férfiú előtt akik abban az időben Romagnában ünnepeltek voltak verseikért úgyhogy mindegyikőjük egyrészt hogy megmutassa mennyire jeles költő másrészt hogy bizonyságát adja a halott költő iránt tanúsított rokonszenvének de meg hogy az említett úr szeretetét és kegyét elnyerjék kiről tudták hogy éppen ez az óhaja írt egy egy verset amely majd az állítandó síremlék felirataként méltó és köteles dicséretekkel zengje az utókornak hogy ki nyugszik benne és el is küldötték a nemes és kitűnő úrnak aki a jósors nagy kárára nem sok idővel aztán vagyonavesztetten halt meg Bolognában Emiatt mind a síremlék felállítása mind a küldött versek valamelyikének rávésése annyiban maradt Ezeket a verseket későbben nékem is megmutatták s látván hogy a már említett célra fel nem használhatók s azt gondolván hogy e jelen munka amit itt írok ha nem is oly értelemben kézzelfogható mint egy síremlék ám ugyanúgy mint az lett volna az ő emlékezetének örök megőrizője akar lenni úgy képzeltem nem helytelen ha ezeket e munkához csatolom De mivel egynél többnek a verse mert többen voltak nem vésetett volna márványba ugyanúgy én is csak egyet jegyezhetek fel amelyet erre méltónak becsültem megvizsgálván pedig valamennyit művészi kidolgozására és tartalmára nézve a legméltóbbnak azt a tizennégy soros verset ítéltem amelyet a bolognai Giovanni del Virgilio mester írt annak az időnek nagy és igen híres költője Danténak pedig szinte egyedül való költőbarátja ez a vers így hangzik 17 A SÍRFELIRAT Dante a nagy teológus az összes dogma tudója mit anyaként a dicső bölcselet emtet ölén Múzsák fényessége az elbűvölő szavu dalnok itt pihen és híre szétárad a sarkkörökig egyik kardja kimérte a holtak másik az élők országát s ha beszél érti a nép s a tudós Majd a mezőket zengi be játszi olympusi sípja a komor Atropos óh félbeszakítja dalát Hálátlansággal fizetett meg néki Firenze most ez a mostoha föld számkivetette fiát Ám a szelíd Ravenna vezére Guido da Polenta vette kegyébe a jóst népe dicsérte ezért Krisztus ezerháromszáz és huszonegyedik éve szeptember idusán visszafogadta az Ég Képes Géza fordítása 18 MEGROVÁS A FIRENZEIEK CÍMÉRE Ó hálátlan haza micsoda őrjöngés mily hányaveti könnyelműség rabjává lettél mikor a legbecsesebb polgárodat legfőbb jótevődet egyetlen és egyedül való költődet eleddig nem ismert kegyetlenséggel a száműzetésbe kergetted s őrjöngésedtől még mindég nem szabadultál meg Ha talán azzal mentegetőznél hogy annak az időnek közös és esztelen őrülete hajszolt bele e tettedbe most hogy a harag múltával a lelkek nyugodalma visszatért bűnödet megbánva miért nem hívtad vissza őt Hej ne viszolyogj ha futólag felelősségre vonlak hisz fiad vagyok s a szavakat melyeket a jogos méltatlankodás ad ajkamra mint olyan valakiét fogadd aki a javadat akarja nem pedig bűnhődésedet Úgy véled tán te annyi és oly kitűnő érdemekkel büszkélkedhetsz hogy ezt az egy férfiút kihez hasonlóval egyetlen szomszédos város sem dicsekedhet nyugodt lélekkel elűzheted magadtól Ugyan mondd meg csak nekem micsoda győzelmekkel minő diadalmakkal miféle kitűnőségekkel mily nagyérdemű polgárokkal ragyogsz te Gazdag vagy talán gazdagságod ingatag és bizonytalan szép vagy szépséged törékeny és mulandó finomságod kárhozatos és elpuhult fényűzésed is csak olyan népek ítéletében vergődött hírré melyek inkább a csalóka látszatra semmint a valóságra adnak Eh tán kereskedő népségeddel és töméntelen sok művészeddel kérkedel é kik csak úgy nyüzsögnek benned Ostobán tennéd Az egyik kapzsiságától megszállottan úgy sürög forog mint holmi szolgahad a művészet pedig amelyet valamikor lángelmék oly magasztossá nemesítettek hogy szinte egy második természetet varázsoltak elénk ugyane kapzsiság posványába fulladt és mit sem ér Avagy tán azoknak hitványságával és gyávaságával kérkedel e akik csak mert sok ősükkel tudnak előhozakodni a te nemességed pálmáját akarják lengetni pedig csak megrabolnak elárulnak és szüntelen ellened hamiskodnak Hiú leszen ez a te dicsekvésed és méltó gúnnyal illetnek majd azok akiknek véleménye nem máról holnapra változik Jaj boldogtalan anya nyisd ki hát szemedet és mozduljon meg lelkiismereted mikor látod mit cselekedtél és legalább szégyelljed magadat hogy amikor bölcsnek véltek ítélkező kezed hamisságra tévedt Ó ha a magad emberségéből ez nem tellett ki miért nem követted legalább ama városok példáját amelyeknek dicsérendő cselekedeteit még ma is a hír szárnya hordja Athént mely míg a világuralom benne székelt ragyogó tudományáért ékesszólásáért és katonai erejéért Görögország egyik szeme fénye volt Argost melynek pompája máig is kellemes a fülnek annyi híres királya hallatán Smyrnát melyet nekünk Miklósért örökre tisztelnünk kell Pylost az öreg Nestor kedvéért hírest Chymét Chiost és Colophont e tündöklő városokat melyek java virágzásuk dicső idején sem szégyellették és átallották arról a súlyos kérdésről vitázni hogy vajon az isteni költő Homérosz hol született azt állítván mindegyikük hogy őbenne és oly nyomós érvekkel küzdött mindegyik a maga igazáért hogy e kérdés még mindig nem dőlt el senki sem tudja még ma sem hová való hát Homérosz mert mindegyik büszkén vallja polgárának És Mantova a velünk szomszédos város mi vált nagyobb dicsőségére ha nem az hogy Vergilius mantovainak született akinek nevét oly nagy tisztelettel övezik és annyira hozzátartozójának érzi mindenki hogy nemcsak a köztereken de sok magánlakásban is látható a szobra képmása s ezzel nyilván megmutatják hogy bár az atyja fazekas volt a várost nemesi rangra valójában ő emelte Sulmona dicsősége Ovidius Venosáé Horatius Aquinóé Juvenalis és sok más város másokkal mindegyik a magáéval dicsekedik és nagyságukért nem rest egyik sem pörbe szállni Igazán nem vált volna szégyenedre ha ezeknek a példáját követed mert nagyon valószínű hogy ezek nem minden ok nélkül szerették és dédelgették oly gyöngéden effajta polgáraikat Ők tudván tudták azt amit te is tudhattál volna és tudhatsz vagyis hogy a költők örökbecsű műveikkel a városok pusztulása után is örökös fenntartói lesznek szülőföldjük hírének nevének amint hogy mind a mai napig is él a hírük az egész földkerekségen olyanok emlékezetében akik azokat soha életükben nem látták Nem is tudom micsoda vakság borította rád homályát hogy csak te egyes egyedül te tántorodtál makacsul másfelé mintha bizony önmagadban is eléggé fényeskednél és ily fényességgel nem kellene hogy törődj te egyedül mintha csak a Camillusok a Publicolák a Torquatusok a Fabriciusok a Catók a Fabiusok és a Scipiók nagyszerű cselekedeteikkel téged tégedet tettek volna hírnevessé és benned nyugodnának ám nemcsak hogy kiejtetted kezed ügyéből a régi Claudianust de a mostani költőddel sem törődtél hanem elűzted számkivetésbe kergetted és ha tehetted volna még a te előnevedtől is megfosztod Jaj hova nézzek hova fussak hogy ne kelljen szégyenkeznem miattad és helyetted Íme azonban mégsem az általad kívánt sors hanem a dolgok természetes rendje elégítette ki nemtelen étvágyadat amennyiben megölte őt amit te ha kezed közé kaparintod vadállati mohóságodban szívesebben megcselekedtél volna vele mert a sors csak az örök törvényt szabta ki rá Meghalt a te Dante Alighierid abban a számkivetésben amelybe mert nagyságát el nem viselhetted igaztalanul taszítottad Ó kimondani is rettentő gonoszság hogy az anya így irigyelje meg egyik fiának kiválóságát Most hát nem kell többé aggodalmaskodnod most már halála árán nyugodtan éldegélhetsz a magad bűneiben hosszú és igaztalan üldözéseidnek áment mondhatsz Holtában nem tehet ellened semmit amit különben életében sem tett volna soha az égnek más tája alatt nyugoszik s nem a tiéd alatt és ne félj hogy valaha is meg fogod látni hacsak nem azon a napon amikor majd valamennyi polgárodat megláthatod kiknek vétkeit részrehajlatlan bíró fogja megvizsgálni és megtorolni Ha tehát a gyűlölet a harag és az acsarkodás valakinek halálán bárki is legyen az mint általában hiszik megtörik szállj magadba már térj a jobbik eszméletedre orcád pirulásával döbbenj rá hogy néhai való emberséged ellen cselekedtél tégy úgy mint az igaz anyához illik aki nem ellenségeskedik többé ne tartóztasd könnyeidet amivel a gyermekednek tartozol ne sajnáld tőle anyai gyöngédségedet s kit életében megtagadtál sőt mint valami gonosztévőt magadtól eltaszítottál kívánd legalább holtában magadénak vallani amit megvontál tőle a polgárjogot anyai kebeled és kegyedet add vissza emlékezetének Való igaz hogy bármennyire is hálátlan és megátalkodott voltál iránta ő téged mindég gyermekként tisztelt és attól a dicsőségtől amely a műveiből sugárzik rád is megfosztani nem akart ahogy te őt a polgárjogától megfosztottad Bármily hosszúra is nyúlott az ő számkivetése mindig is firenzeinek vallotta magát s akarta hogy mások is annak vallják minden másnál több voltál néki irántad való szerelme el nem fogyott Mit téssz tehát most már Továbbra is megmakacsodsz szívtelen gőgödben Nem leszen annyi emberség sem benned mint a barbárokban kikről tudjuk hogy halottaiknak földi maradványait nemcsak visszakönyörögték de hogy az övéké lehessen férfiasan meghalni is készek voltak Lám szeretnéd hogy a világ a híres Trója unokájának és Róma leányának tartson ám akkor a gyermekeknek az atyákhoz és ősökhöz hasonlatosaknak kell lenniök A boldogtalan Priamus nemcsak hogy visszakönyörögte a halott Hektor testét hanem ugyanakkora arannyal meg is váltotta A rómaiak mint némelyek vélik Miturnából hozatták haza az első Scipio csontjait noha ez ellen halálos ágyán joggal tiltakozott És bár Hektor vitézsége hosszú ideig volt a trójaiak védelme Scipio meg nemcsak Rómát de egész Itáliát mentette meg amely két dolog közül talán sajátlagos értelemben egyik sem mondható el Dantéról azért érdeme mégsem kevesebb amazokénál mert sohasem volt úgy hogy a tudomány szavát a fegyverek végleg elnémították volna Ha annak idején és éppen ott ahol igazán illett volna nem utánoztad e bölcs városok példáját és nemes törekvését üsd helyre a hibádat most és kövessed őket A fent említett hét városok közül egy sem volt amelyik Homérosznak igazi vagy jelképes síremléket ne állított volna És ki kételkednék benne hogy a mantovaiak akik Vergilius szegényes házacskáját és kicsiny földjét még ma is kegyelettel őrzik Piettolában nem emeltek volna néki tiszteletre méltó síremléket ha Octavianus Augustus miután hamvait Brandizióból Nápolyba vitette el nem rendeli hogy az a hely ahová eltemettette legyen néki örökös nyugvóhelyül Sulmona semmi más baját nem siratta meg olyan hosszan minthogy Ovidiusát a Pontus szigete rejti valahol ám ugyanennyire vigad azon Parma hogy Cassius az ő halottja Légy hát rajta te is hogy a te Dantéd őrizője lehessél kérjed vissza őt mutasd meg emberségedet még ha nem is akarod komolyan visszakapni őt ezzel az áltatással könnyíts valamelyest gyalázatodon mely miatta rád tapad Kérjed vissza őt Bizonyos vagyok benne hogy nem adják őt néked vissza és így mikor könyörületességre hajlanál csak annál jobban örvendezhetsz eredendő kegyetlenségeden hiszen úgysem kell visszakapnod De hát minek is ösztönözlek én téged Ha a holtak valamit is megéreznek abból ami körülöttük történik kötve hiszem hogy Dante elmozdulna arról a helyről ahol most van csakhogy tehozzád visszatérjen Sokkalta dicséretesebb társak között nyugoszik mint aminőket te tudnál felajánlani holtaidban néki És Ravennában nyugoszik amely város korára nézve tenálad sokkalta tisztelendőbb mert ha az öregség egy kissé meg is nyomta már fiatalságában sokkal virágzóbb vala mint te E város szinte közös temetkező helye a legszentebb tetemeknek és egyet sem léphetünk benne hogy lábunk ne szent hamvaik fölött vinne el Ki kívánkoznék hát visszatérni hozzád hogy a tieid között nyugodjék akikről el lehet hinni hogy az életükben oly elevenen lobogó dühüket és egyenetlenkedésüket a sírba is magukkal vitték és ott sem férhetvén meg egymással ki ki másfele húz mint egykoron a két thebaei sírjából kicsapó lángok És bár Ravenna szinte szinte minden kövét valaha oly sok vértanú drágalátos vére mosta kiknek ereklyéit kegyeletesen őrzi most is ahogy sok nagyfényű császár meg más akár hírneves őseik akár érdemes cselekedeteik okán hírneves férfiak holttestét is nem kevéssé örvendezik hogy Isten más egyéb ajándékán felül megadta néki azt a kegyet hogy örökös őrizője lehessen egy ilyen drága kincsnek haló porában annak kinek művei bámulatot keltettek az egész világon s akihez te méltó lenni nem tudtál Ám bizonyosan nem örül most annyira ennek mint ahogyan irigyel tégedet csak mert szülővárosának mondhatod magadat mintha zokon esnék neki hogy amikor őt holta napjáért emlegetik születése napja mellett a te neved kerülhet szóba Ezért hálátlanságoddal egyetemben csak maradj magadnak Ravenna pedig a jövendő századokra övezze homlokát azzal a dicsőséggel ami tégedet illethetett volna meg 19 RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS Ilyen mint aminőnek fentebb megmutattuk vala Dante többrendű tanulmányaitól és törekvéseitől megfáradott életének vége most minthogy úgy vélem megfelelő módon és bőven a tett ígéretem szerint mindent mit lehetett elmondottam izzó szerelméről családi és a közért vállalt gondjairól nyomorúságos száműzetéséről és végül a haláláról helyénvalónak ítélem hogy tovább haladva arról is szóljak milyen volt a testalkata hogyan öltözködött mik voltak említésre méltóbb szokásai melyekkel életében élt ezekután közvetlenül rátérnék a megjegyezni érdemes munkáira melyeket ő maga írt meg annak idején mikor annyi és oly sok vihar örvénylett körülötte mint aminőkről már fentebb is röviden megemlékeztem 20 DANTE KÜLSŐ MEGJELENÉSE ÉS SZOKÁSAI Költőnk tehát közepes termetű volt java korán túl pedig valamennyire hajlottan járt mindazonáltal léptei méltósággal teljesek és ugyanakkor szelídek is mindég a legtisztesebb ruha volt rajta ami komolyságához illett Arca hosszúkás orra sas szeme inkább nagy mint kicsiny állkapcsa erős az alsó ajka a felsőtől valamivel előbbre állott arca színe barna haja és szakálla sűrű fekete és kondor tekintete örökké mélabús és tűnődő Ezért történt meg vele hogy egy napon Veronában mikor már műveinek híre messze járt és különösen Színjáték ának az a része volt ismert melyet ő Pokol nak nevezett el de őt magát is sokan férfiak és nők egyaránt ismerték elhaladt egy kapu előtt ahol több asszony ült és az egyik közülük halkan de mégsem annyira hogy a költő s ki vele ment meg ne hallotta volna így szólt a többi asszonyokhoz Látjátok ez az aki a pokolba jár és akkor jő onnan vissza mikor neki tetszik és híreket hoz azokról akik odalent vannak S ez asszonynak felelt egy másik közülük a maga együgyű módján s ekképpen Való igazad lehet magam is láttam hogy mily kondor a szakálla s mily barna a bőre színe a melegtől és a füsttől ami ott lent vagyon Meghallotta ezeket a szavakat Dante és jól tudván hogy ez asszonyokból csak az ártatlan hiszékenység beszél még tetszett is neki sőt szinte örült hogy efféle hiedelemben vannak felőle és egy kissé elmosolyodva rajtuk továbbment Otthoni dolgaiban és hivatali tevékenységében csodálatos módon rendszerető és hibátlan volt és mindenkor mindenki másnál inkább udvarias és illemtudó Ételben italban egyaránt mértéktartó és abban is hogy csak a megszokott időben táplálkozott és oltotta szomját és a természetes szükség mértékét soha túl nem lépte különösebben nem vágyakozott ilyen vagy amolyan étel vagy ital megízlelésére ami finom volt és ízlett néki megdicsérte általánosságban azonban vaskosabb és egyszerűbb ételekből táplálkozott nemegyszer hevesen kárhoztatva azokat akiknek minden gondja hogy minél választékosabb ételben italban töltsék a kedvüket de meg hogy ezeket a legkeresettebb módon tálaltassák is fel meg is mondotta nemegyszer hogy ezek nem azért esznek hogy éljenek hanem inkább azért élnek hogy a hasukat tömjék Senki nála éberebb nem volt sem tanulmányaiban sem pedig akármi más tevékenységében amivel megbízták és őt buzgalomra sarkallta úgyhogy családja és felesége többször is fájlalták e dolgot még mielőtt nem szoktak volt hozzá de aztán tudomásul vették Kérdezetlen ritkán szólott s akkor is jól megfontolta mit mond és ezt oly hangosan adta elő ami a kérdéses tárgyhoz legjobban illett mindazonáltal midőn megkérték hogy szóljon igen ékesen és bő árnyalatossággal beszélt a legjobb és legtermészetesebb hanglejtéssel Különösképpen kedvét lelte a zenében és az énekben mikor még fiatal volt s aki csak az ő idejében a legjobb énekesek és hangszerhez értők közé számíthatta magát mind barátja volt társaságukban szívesen időzött e kedvtelésétől elragadtatva nagyon sok alkalmas dolgot szerkesztett melyeket e barátainak átadott hogy tetszetős és mesterre valló muzsikával ékesítsék Hogy a szerelmi szenvedély hevessége mennyire fogva tartotta őt arról már fentebb világosan és bőven szólottam mindenkinek megingathatatlan véleménye hogy a szerelem volt szelleme ösztönzője majd később miután eleinte próbálkozott effélével szószólója is lett a nép nyelvén írt költészetében aztán attól a vágytól sarkallva hogy szerelmét minél ünnepélyesebb formában szólaltassa meg de meg hogy dicsőségét is öregbítse szorgalmasan gyakorolta magát a költészetben úgyhogy nemcsak felülmúlta valamennyi kortársát de annyira csillogó és szép volt költészete hogy akkor is meg később is igen sokan épültek belőle és leghőbb hiúságuk volt hogy maguk is minél járatosabbak legyenek benne Hasonlóképpen nagyon kedvelte a magányt is az emberektől távol és visszavonultan élni hogy csöndes szemlélődéseit senki ne zavarja s amikor történetesen emberek közt volt és valami olyas jutott eszébe ami nagyon megtetszett neki bármi felől is megkérdezték légyen mindaddig míg képzelete ezt a dolgot meg nem ragadta vagy el nem vetette nem válaszolt a kérdezőjének És ez többször megesett vele néha az asztalnál néha séta közben vagy másutt Tanulmányaiban buzgó és ernyedetlen volt akár a rájuk fordított időt tekintjük akár azt hogy bármi történt is körülötte nem figyelt rá és könyvei mellől el nem mozdult Amint több szavahihető ember meséli ez az ő odaadó figyelme aziránt ami nagyon megtetszett neki oly háboríthatatlan volt hogy többek között egyszer Sienában tartózkodván történt hogy egy fűszerszám kereskedésben egy a tudósok körében is nagy hírnévnek örvendő könyvecskét mutattak és ígértek oda neki amelyet ő még nem ismert nem lévén más helye hová vinnie hát csak úgy a bolt hosszú asztalának dőlt neki maga elé tette a könyvet és a legnagyobb mohósággal kezdte nézegetni és bár kevés idő múltán a város ugyanazon részében éppen a bolt előtt a sienaiak valami nagy ünnepségére összegyűlt deli ifjak nagy fegyveres mérkőzést rendeztek amelynek harci zaját a körülállók csuda nagy lármája csak megsokszorozta már ahogy az ilyen esetekben mindenféle módon kiabálással tapssal mivel a tetszést kinyilvánítani szokás de meg más efféle dolog is történt ami mind csak arra kényszeríti az embert hogy odafigyeljen mint aminő például a szép nők tánca meg ifjak változatos játéka ám senki sem volt mégsem aki őt ezek után is megmozdulni látta volna vagy hogy akár egy pillanatra is a szemét a könyvből felemelje pedig körülbelül kilenc óra lehetett mikor belemerült az olvasásba s előbb alkonyodott rá mintsem ő míg egészen el nem olvasta és teljesen meg nem értette abból felegyenesedett volna meg is kérdezték tőle miként állhatta meg hogy egy olyan szép ünnepségre mely szinte az orra előtt zajlott le fel se nézzen azt állította erre hogy ő bizony abból semmit észre nem vett így aztán az érdeklődők méltán és nem minden ok nélkül estek egyik ámulatból a másikba Ezenkívül ennek a költőnek csodálatos volt a felfogó képessége emlékezete szilárd és tévedhetetlen elméje éles és átható úgyhogy mikor Párizsban volt egy szabad tárgyú vitát állott ki amilyen a hitbölcseleti karon szokásos és tizennégy kérdésre kellett megfelelnie melyet más más tudós intézett hozzá más más tárgykörből a kérdéseket az ellenfeleknek ezek mellett és ellen felhozott érveit sorjában anélkül hogy közbeszólott volna meghallgatván rendre ahogyan azokat néki feltették elismételte aztán ugyanabban a sorrendben meg is felelt rájuk finoman és választékosan megoldván valamennyit és megcáfolva az elhangzott ellenérveket is ezt a vitáját valamennyi hallgatója mint valami csodát emlegette sokáig Tehetsége hasonlóképpen erős és találékonysága finom és művészi volt amint erről a művei is tanúskodnak az értők előtt bizonyára sokkalta jobban mintsem az én szavaim bizonyítani tudnák Megkívánta nagyon a hódolatot és az ünnepeltetést történetesen talán jobban is mintsem kiváló egyéniségének és erényességének szüksége lett volna erre De hát mely élet annyira alázatoskodó hogy a dicsőség édessége meg ne érintené Azt hiszem a dicsőségnek ez az áhítása szerettette meg vele minden más tanulmányánál jobban a költészetet látván hogy bár a bölcselet minden egyéb tudományt túlszárnyal nemességében amaz mégis annyira kiválik a többiek közül hogy csak keveseknek a sajátja és általa az egész világon híres lehet az ember a költészet mindenkinek érthető és élvezhető művészet és költők igen kevesen vannak Remélvén tehát hogy a költészet révén elérheti a babérral való megkoszorúzás díszes és igen ritka tisztességét egészen ennek szentelte magát tanult és verselt S vágya bizonyosan meg is teljesedett volna ha sorsa kegyes hozzá és visszasegíti valaha Firenzébe mert csak a San Giovanni kútja felett volt hajlandó elfogadni a koszorút vagyis ott ahol a keresztség által az első nevét kapta hogy ugyanott nyerje el a másodikat is a koszorúzásban Ám sorsa úgy fordult hogy bármennyire is méltó lett volna erre amily kiváló volt s ilyképpen bárhol ahol néki tetszik elnyerhette volna a babérkoszorú dicsőségét ami a költőben nem a tudományt öregbíti hanem a már megszerzett tudásnak kétségtelen és díszes bizonysága élete végéig ama visszatérést várva mely végül sem jutott néki osztályrészül másutt elfogadni nem akarta s így halt meg az annyira óhajtott megtiszteltetés híján De mivel az olvasók között nem egy megkérdezi hogy mi is a költészet és költő meg hogy honnét származik ez a név miért koronázzák meg a költőket babérkoszorúval meg mert úgyis tapasztalom hogy kevesen fejtették volt ezt ki illőnek tartom valamelyes kitérővel megmagyaráznom aztán amily hamar csak lehet eredeti tárgyamra visszatérek 21 KITÉRÉS A KÖLTÉSZET EREDETÉRE Az ősi népeket az ősszázadokban bármily vadak és műveletlenek voltak is heves vágy sarkallta hogy mindenféle búvárlatokkal megismerjék az igazat amint manapság is látjuk hogy mindenkinek ez a természetes kívánsága látván hogy az ég bizonyos állandó és meghatározott törvények szerint forog és a földi dolgoknak is bizonyos megszabott rendjük van amely szerint különböző időkben különböző módon működnek azt gondolták hogy szükségképpen kell lennie valaminek amelytől mindezen dolgok erednek s minden mást rendre irányít mint valami felsőbb hatalom amely azonban már nem függ semmitől sem S miután eme búvárkodásnak szorgosan a végére jártak azt képzelték hogy ezt a hatalmat amit istenségnek vagy valami isteni lénynek neveztek el a legteljesebb imádattal és hódolattal több mint embert megillető szolgálattal kell megtisztelniök ennek okáért e felső hatalom tiszteletére tágas és kimagasló házakat emeltettek amelyekről úgy vélték hogy helyes ha még a nevük is különbözik a többiétől aminthogy alakjukra nézve elkülönültek azoktól amelyekben általánosan emberek laktak és ezért elnevezték őket templomok nak És hasonlóképpen gondjuk volt rá hogy ezekben különb különb szolgák mégpedig szent férfiak legyenek akik minden világi gondtól bajtól megvédve csak az isten tiszteletében töltsék minden idejüket s mivel így érettségükre korukra és ruhájukra nézve minden más embernél jobban tisztelendők voltak papok nak nevezték el őket Ezenkívül az elképzelt isteni lénynek ábrázolására különféle alakú nagyszerű szobrokat faragtak szolgálatukra pedig aranyedényeket márványasztalokat bíboröltözékeket és más a megszabott áldozatok bemutatásához nagyon is illő kegytárgyakat készítettek S mivel az efféle hatalom kegyéért a hallgatag vagy majdnem néma hódolat nem célirányos úgy gondolták hogy zengő szavakkal hajlítják maguk felé mert így kéréseiknek a szükséges jóindulatot elnyerhetik És mivel azon a nézeten voltak hogy ez a hatalom fensőbbségben minden mást felülmúl arra törekedtek hogy a népi és köznyelv minden változatától messze eltérően olyan szavakat találjanak amelyek örvén méltóképpen lehet az istenséggel szólani főleg mert ezekben a köteles dicséretektől megszentelt óhajaik is előadhatók Éppen ezért hogy e szavaik mennél hathatósabbak legyenek azon igyekeztek hogy szabályszerűen váltakozó szótagszám szerint csendüljenek rendbe ami által kellemesen és édesdeden hangozzanak és hiányozzék belőlük minden búra hajló és bántó unalom S természetszerűleg ne a mindennapi és megszokott forma legyen a köntösük hanem művészi választékos és új Ezt az új formát nevezték a görögök poetes nek s ilyképpen mindaz ami e formában iratott poesis nak s azok pedig akik ezeket írták vagy általában ily nyelven szólottak poeták nak neveztettek Ez volt tehát a költészet nevének őseredete s következésképp a költőké is bár ezt mások másként magyarázzák s talán nem is helytelenül nékem ez tetszik legjobban A vad és nyers kornak ez a józan és dicséretes törekvése sokakat ösztönzött aztán hogy újabb kitalálásokkal megsokszorozzák és bonyolítsák az istenség és az emberek közötti viszonyt ugyanis az első emberek csak egy istenséget tiszteltek az utánuk következők azonban már igen sokról tudtak bár azt vallották hogy az az egy mindannyi újon uralkodik és első E sok közül a Napot a Holdat a Saturnust a Jupitert is kiválasztották istenekül és a hét planéta mindegyikét a földre tett hatásukkal érvelve istenségük mellett ebből következett aztán hogy később az emberekre nézve minden hasznos dolgot bármennyire földi eredetű is istenségnek tartottak mint például a tüzet a vizet a földet és ezekhez hasonlókat valamennyinek versek tiszteletadás és áldozatok rendeltettek el Ezt követőleg egyesek különböző helyeken ki ezzel ki amazzal a helyi szellemmel hozakodott elő csakhogy annak a vidéknek műveletlen sokasága fölé kerekedjék és mivel a kezdetleges életre vonatkozó szabályokat nem valami írott törvény amilyen ugyan még nem is volt hanem egy fajta természeti egyenlőség szerint amelyből azonban egyiknek másiknak több jutott mint a többinek határozták volt meg továbbá mert életüknek és szokásaiknak bizonyos rangot adtak s így magától a természettől nyert tulajdonságaik is tetszetősebb fényben ragyogtak végül mivel testi erejükkel az ellenséges akadályokat legyűrték s a jövőre nézve reményt keltettek királyoknak nevezték magukat szolgák kíséretében jártak és a népnek szokatlanul díszes ruhákban mutatták magukat úgyannyira hogy azoknak az időknek embereit engedelmeskedésre szorították s a legvégén megkövetelték hogy imádják is őket Ami hacsak nem volt ki túlságosan is elbízta magát minden különösebb nehézség nélkül sikerült hiszen a kezdetleges népeknek mikor így meglátták őket nem is embereknek hanem isteneknek tűntek fel Ezek azonban mert nem bíztak eléggé önerejükben egyre szaporították a vallásokat és az ezekben való hit segítségével megfélemlítették alattvalóikat és szent esküvéssel engedelmességre törték azokat is akiket egyébként erőnek erejével sem tudtak volna megtörni Ezenkívül volt gondjuk rá hogy atyáikat őseiket és szüleiket istenekké magasztosítsák csak azért hogy a nép annál nagyobb tiszteletben tartsa és félje őket Az efféle dolgokat a költők közreműködése nélkül kényelmesen aligha lehetett volna végbevinni akik akár hogy a hírüket öregbítsék akár hogy az uralkodók tetszését megnyerjék másrészt hogy az alattvalókat is szórakoztassák és mindenkit az erényes életre buzdítsanak különféle mesteri leleményekkel melyeket a mai pallérozatlan elmék is alig értenek meg nem hogy az akkoriak elhitették azt amit az uralkodók el akartak hitetni mert hiszen ha nyíltan szólottak volna éppen az ellenkezőjét érik el mint ami eredetileg szándékukban volt szólván tehát az új istenekről és emberekről kikről azt a látszatot keltették mintha az istenek fiai volnának ugyanazzal a modorral és hanggal éltek amelyben a hajdanvalók az igaz Istent szólították és dicsőségét zengték Ebből következett hogy az erős emberek cselekedeteit az istenekéivel emelték egy sorba így született meg az a szokás hogy az emberek csatáit és nagy tetteit az istenekéivel elkeverten dicsőítő versekben énekelték meg ez volt és ez ma is a fent említettem dolgokkal egyetemben minden költő hivatása és gyakorlata De mivel sok tudatlan azt hiszi hogy a költészet csak afféle mesemondó beszéd azokon felül miket már elmondottam mielőtt még rátérnék annak fejtegetésére hogy miért koszorúzzák meg a költőket babérággal kedvem tartja hogy röviden bebizonyítsam a költészet tulajdonképpen teológia 22 A KÖLTÉSZET VÉDELME Ha meg akarunk szabadulni elfogultságunktól és józan ésszel akarunk vizsgálódni azt hiszem könnyűszerrel meggyőződhetünk róla hogy a hajdani költők már persze ahogy az az emberi tehetségtől egyáltalán kitelik a Szentlélek nyomdokait követték ő amint a Szentírásból is láthatjuk a próféták által nyilatkoztatta ki mélységes titkait a jövendő embereknek mégpedig úgy hogy fátyolozottan mondatta el velük azt amit majd annak idején cselekedetekkel leplezetlenül készült megmutatni Éppen ezért ők is a költők ha jól megvizsgáljuk a műveiket azért hogy az utánzó ne térjen el a példától amit követ bizonyos lelemények leple alatt mondották el azt ami történt ami a korukban végbement vagy amit óhajtottak vagy megsejdítettek a messzi jövendőből ezért tehát bár a Szentírás és az ő írásuk nem egyazon célra törekedett mégis azért a módért ahogyan tárgyukat kezelték ahogyan most e munkámban az én figyelmem is az előadás e módjára irányul mind a kettőt ugyanazzal a dicsérettel lehetne illetni amit Gergely mondott aki a Szentírásról azt állítja amit a költészetről is bízvást el lehet mondani vagyis hogy ugyanabban az előadásban feltárja magát a szöveget de a titkos értelmet is ami a szavak eredeti jelentése mögött rejtőzik és így egyazon időben a titkos értelemmel a bölcseket foglalkoztatja a szó szerint való szöveggel meg az együgyű lelkeket vigasztalja szemünk elé teregeti amiből a kicsinyek táplálkozzanak s elrejtve őrzi amivel a finom értésű elméket ámulatra ragadja Ezért olyan folyóhoz lehetne hasonlítani amely hogy úgy mondjam sekély is meg mély is és amelybe a kicsiny bárányka is belegázolhat s amelyben a nagy testű elefánt is kedvére úszhat De most rá kell térnem a felvetett dolgok bizonyítására A Szentírás melyet mi teológiá nak nevezünk egyszer valamely elbeszélés hősével másszor egy egy látomás értelmével vagy pedig valami siratóének célzatával és nagyon sok más módon is az Isteni Ige megtestesülésének misztériumát igyekszik nekünk megmutatni az ő életét halálának körülményeit diadalmas feltámadását csodálatos mennybemenetelét és minden egyéb cselekedetét ami által ha tanítását megfogadjuk eljuthatunk abba a dicsőségbe melyet ő halálával és feltámadásával nekünk megnyitott s amely az első ember bűne miatt oly hosszú ideig zárva volt előttünk Ugyanígy a költők is a műveikben melyeket mi összességükben költészet nek nevezünk egyszer különféle istenek költői kitalálásával másszor emberek légies átváltoztatásával hol meg bájos és tetszetős példázatokban utalnak a létező dolgok okaira az erények és a bűnök következményeire arra amit kerülnünk és követnünk kell hogy erényes cselekedeteink révén elérjünk oda ahhoz a véghez amelyet ők mivel az egy igaz Istent szükségképpen nem ismerhették a legfőbb üdvösségnek gondoltak A Szentlélek a zöldellő csipkebokor példázatával amelyben Mózes az Istent mint egy lobogó lángot látta annak az asszonynak a szüzességét akarta jelképezni aki minden más teremtménynél tisztább vala és a természet urának lakóhelyéül és szállásául volt kiszemelve és még az Atya Igéjének fogantatása és világrahozatala sem ejtett foltot szeplőtlenségén Nabukodonozor álma látásában amelyben egy többfajta ércből való szobrot egy heggyé növekedett kőgörgeteg ledöntött azt akarta megmutatni hogy minden előző kort Krisztus ki az élő kőszikla volt és maiglan is az tanításával meg fog dönteni s hogy a keresztény vallás mely e kőszálból született változatlan és örökkévaló lesz valamint a hegyek Jeremiás siralmaiban pedig Jeruzsálemnek későbbi pusztulását akarta megvilágosítani Ugyanígy költőink amikor Saturnusról szólva azt állították hogy sok gyermeke volt de négy híján valamennyit felfalta csak azt akarták e költői lelemény által érzékeltetni velünk hogy Saturnus maga az idő amelyben minden világra jő ám ahogy minden dolog benne jön létre ugyanúgy ő minden dolgok megrontója és megsemmisítője is A négy fia közül kiket nem falt fel az egyik Juppiter vagyis a tűz a másik Juno Juppiter felesége és húga vagyis a levegő amelynek segítségével a tűz itt lent a földön hatni tud a harmadik Neptunus a tenger istene vagyis a víz a negyedik és utolsó Pluto a pokol istene vagyis a föld mely minden más elemnél lejjebb van Hasonlóképpen költőink úgy ábrázolják Herculest mintha emberből istenné Lycaon pedig farkassá változott volna holott csak erkölcsileg szólván azt akarták ezzel jelképezni hogy aki erényesen él és cselekszik mint Hercules emberből istenné változhat s ezáltal az egek részesévé válik ha pedig élete bűnnel tetézett mint Lycaoné bármennyire emberformája van is valójában állat az amelynek vadsága ezt mindenki felismeri rajta amazéra emlékeztet ilyképpen Lycaonról ki ragadozó és fösvény vala amely tulajdonságok nagyon is a farkasra illenek el lehet mondani képletesen hogy farkassá lett Ugyanígy írják le költőink az elysiumi mezők szépségét amin voltaképpen a paradicsom szépségét értem Dis sötétségén pedig a pokol keserűségét értelmezem vagyis hogy az egyiknek gyönyörétől elragadtatva a másiknak meg borzalmától elrettentve kövessük azokat az erényeket amelyek az Elysiumba vezetnek minket és kerüljük a bűnöket amelyek Dis városában vetnének partra bennünket De nem aprózom tovább részletesebb példázatokkal ezeket a dolgokat mert bármilyen jól is illenék ez ide és még világosabbá tehetném fejtegetéseimet bármennyire is tetszetősebbé lennének ezáltal és érvelésemet csak jobban megerősítenék félek jócskán túlkalandoznék azon mint amennyit főképpen való tárgyam megenged erre az útra pedig nem akarok rátérni Mert bizonyos ha többet egy szót sem ejtek erről az eddig mondottakból is nagyon nyilvánvaló hogy a hitbölcselet és a költészet már ami az eljárások formáját illeti hasonlítanak egymáshoz ám meg kell mondjam hogy tárgyukban nemcsak hogy nagyon is különböznek hanem sokszor szöges ellentétben vannak egynémely vonatkozásaikban ugyanis a szent hitbölcselet tárgya maga az isteni igazság az antik költészeté meg a pogányok istenei és az emberek Ellentétesek abban is hogy a teológia semmi olyant nem tételez fel kiindulásként ami nem igaz a költészet pedig néhány oly dolgot igaznak tüntet fel amelyek nagyon is hamisak és tévesek s a keresztény hit ellen valók De mivel némely kótyagos elméjű a költők ellen hadakozik pusztán azért mert állításuk szerint meséik idétlenek és semmi közük sincs a valósághoz és más e mesés formától eltérő módon kellett volna jelességüket megmutatni és tanításukat a világi néppel közleni szeretnék még valamelyest fejtegetésem e részében tovább időzni Tekintsék hát meg az effélék Dániel Jezsaiás Ezékiel meg az Ótestamentom többi prófétájának isteni tollal leírt látomásait s miket Az mutatott meg kinek nincs kezdete s vége sem leszen Nézzék csak meg az Újban az Evangélista látomásait melyek telvék a hozzáértőknek csodálatos igazsággal és ha semminő költői mese nincs messzebb a valótól meg a valószerűtől mint a külső látszatot tekintve némely ponton éppen ezek vajon megengedhető e az a nézet hogy csak a költők mondottak olyan meséket melyekben semmi gyönyörűség és semmi tanulság nincsen Most már anélkül hogy egy szót is vesztegetnék azokra az ellenvetésekre amiket a költőkre tesznek miszerint tanításuk értelmét mesékbe rejtik vagy mese örvén mondják el akár tovább is haladhatnék de jól tudván hogy mialatt ezek hebehurgyán ez állítólagos hibájukért róják meg a költőket valójában gyanútlanul is ama Szellemet káromolják ki is az út az élet és az igazság úgy vélem szándékom helyes ha valamelyest megfelelek nekik Nyilvánvaló dolog hogy minden amit fáradsággal szerzünk meg magunknak valamennyire édesebb és jólesőbb mint amihez gyötrődés és kín nélkül jutunk Az egyszerű igazság éppen mert tüstént megértettük csak kevéssé gyönyörködtet és hat emlékezetünkre Hogy tehát a fáradsággal megszerzett igazság kedvesebb legyen nekünk és éppen ezért jobban is megőrizzük és ragaszkodjunk hozzá a költők elrejtik előlünk látszólag ellentétes dolgok mögé s leplezésként azért írnak nekünk meséket hogy e mesék költői szépségei azokat is vonzzák akik egyébként a bölcseleti igazságok és más megszívlelendő tanulságok iránt érzéketlenek maradnának Mit mondjunk hát ezek után a költőkről Vajon olyan eszteleneknek kell őket tartanunk mint amilyen esztelenek éppen azok akik csak beszélnek s nem tudják mi

    Original URL path: http://www.emberfia.hu/Kultura/Kultura%20almappai/dante.htm (2016-05-01)
    Open archived version from archive